A Quilete t�rzs 

Val�ban l�tez� indi�n t�rzs, akik t�nylegesen a La Push nev� rezerv�tumban �lnek. Eredetileg nagyon spiritu�lis n�p voltak. A fi�k a pubert�skor el�r�sekor – ha �gy akart�k – k�l�nb�z� kalandoz�sokra indulhattak, hogy megtal�lj�k �nn�n term�szetfeletti erej�ket. Voltak s�m�njaik, gy�gy�t�ik �s rengeteg legend�juk sz�rnyekr�l �s m�s mitikus teremtm�nyekr�l, amelyekben egyt�l egyig hittek. Egy k�borl� alakv�lt� egyszer egy farkasba botlott, akit emberr� v�ltoztatott. � volt az els� Quileute. Hittek abban, hogy mindenkinek van saj�t �rz�je, akihez im�dkoztak is. K�zt�k volt a nap �s Tsik�ti vagyis a vil�gegyetem. Hit�k nagy r�sze a feled�s hom�ly�ba veszett, miut�n megjelentek az els� telepesek. 1882-ben A.W. Smith t�nt fel a telep�l�s�k�n. Iskol�t alap�tott �s tan�tani kezdte az indi�n gyermekeket. A t�rzsi neveket lecser�lte Bibliaiakra. 1889-ben, b�kess�g�knek k�sz�nhet�en, La Pusht rezerv�tumm� nyilv�n�tott�k, amely v�detts�get adott nekik a ter�letfoglal�sok ellen. Ugyanebben az �vben egy el�gedetlenked� telepes, aki saj�t mag�nak k�v�nta a ter�let egy r�sz�t, bossz�b�l fel�gette a telep nagy r�sz�t. �gy semmis�lt meg rengeteg felbecs�lhetetlen �rt�k� t�rzsi eml�k, amelyek m�g az eur�paiak megjelen�se el�ttr�l sz�rmazott. A La Pushr�l j�l l�that� James Sziget mindig is fontos szerepet j�tszott a t�rzs �let�ben: ide temett�k el t�rzsf�n�keiket.