-           Nem kell agg�dnod. Semmit nem fog tal�lni ami hozz�d vezethetn�. Csak maradj ott, �s v�rj, am�g �jra megtal�ljuk.-

-           �n j�l leszek. Esme m�g Charlie-val van?-

-           Igen — a n� a v�rosban volt. A h�zhoz ment, de m�g Charlie dolgozni volt. Nem ment a k�zel�be, sz�val ne f�lj. Biztons�gban van, m�g Esme �s Rosalie figyeli.

-           Mit csin�l?-

-           Val�sz�n�leg nyomra pr�b�l jutni. A v�rosban volt eg�sz �jszaka. Rosalie k�vette a rep�l�t�rre, minden �ton, az iskol�ba...kutakodik, Bella, de semmit nem fog tal�lni.-

-           �s biztos vagy benne, hogy Charlie biztons�gban van?-

-Igen. Esme nem veszti szem el�l. �s hamarosan ott lesz�nk. Ha a vad�sz Forks k�zel�be jut, meg fogjuk tal�lni.-

-           Hi�nyzol,- - suttogtam.

-           Tudom, Bella. Hidd el, tudom. Mintha az egyik felemet elvitted volna magaddal.

-           Gyere �s akkor visszakapod,– j�tszottam.

-           Hamarosan, ahogy tudok. El�bb biztons�gban kell tudnom t�ged.- A hangja kem�ny volt.

-           Szeretlek. - eml�keztettem.

-           Elhiszed, hogy mindenek ellen�re, amin �t kellett menned miattam, �n is szeretlek?

-           Igen, t�nyleg elhiszem.

-           Hamarosan �rted megyek.

-           V�rlak.

Ahogy a telefonnak v�ge szakadt, a depresszi� felh�je �jra elkezdett �rr� lenni rajtam.

Megfordultam, hogy visszaadjam a telefont Alice-nek, �s megtal�ltam �t �s Jaspert az asztal fel� hajolva ahol Alice v�zlatolt a sz�lloda egyik pap�rj�n.

A kanap� m�g�l odahajoltam, �tn�zve a v�ll�n.

Egy szob�t rajzolt: hossz�, t�glalap alak�, egy v�konyabb, n�gyzet szakasszal h�tul. A f�b�l k�sz�lt pal�nkok, padl� hossz�ban fesz�ltek a szob�n kereszt�l. A falak hossz� sorozatok voltak, a t�r�seket a t�kr�k jelentett�k. Azut�n, a falak k�r�l, der�kcs�cspontban, egy hossz� szalag. Alice azt mondta, hogy arany sz�n� volt.

-           Ez egy balettst�di�.- – mondtam, hirtelen felismerve az ismer�s form�kat.

Meglep�dve n�ztek r�m.

-           Ismered ezt a szob�t?- – Jasper hangja nyugodtnak hangzott, de ott volt valaminek a rejtett �ramlata, amit nem tudtam azonos�tani. Alice a munk�ja f�l� hajolt, a keze m�r rep�lt a lapon, a v�szkij�rat alakja a h�ts� falon h�z�dott, a lemezj�tsz� �s a TV az alacsony asztalon voltak, a jobb sarok el�tt.

-           Ez �gy n�z ki, mint ahov� t�nc�r�kra j�rtam — amikor 8 vagy 9 voltam. Az is ugyanilyen.- meg�rintettem az oldalt, ahol a n�gyzet szakasz ugrott ki, sz�k�tve a szoba h�ts� r�sz�t. -Itt voltak a f�rd�szob�k — az ajt�k a m�sik t�ncparketten kereszt�l vezettek.

De a lemezj�tsz� itt volt.- — A bal sarokra mutattam —�regebb volt, �s nem volt TV. Volt egy ablak a v�rakoz�szob�ban — ebb�l a t�vlatb�l l�thattad a szob�t.-

Alice �s Jasper engem b�multak.

-           Biztos vagy benne, hogy ez az a szoba?- – k�rdezte Jasper, m�g mindig nyugodtan.

-           Nem, nem eg�szen — gondolom a legt�bb t�nc st�di� ugyan�gy n�z ki. — a t�kr�k, a korl�t.- V�gigvezettem az ujjam a balettkorl�ton, ami a t�kr�kh�z volt r�gz�tve. - Csak az alakok t�ntek ismer�snek.- meg�rintettem az ajt�t, a hely pontosan ugyan�gy k�sz�nt vissza, mint amire eml�keztem.

-           Van valami okod r�, hogy most odamenj?- – k�rdezte Alice megt�rve az �lmodoz�somb�l.

-           Nem, nem voltam ott majdnem 10 �ve. Sz�rny� t�ncos voltam — a sz�l�esteken mindig h�tra raktak.- vallottam be.

-           Sz�val, nem kapcsol�dik hozz�d sehogy?- – k�rdezte Alice c�lozva.

-           Nem, nem hinn�m, hogy ugyanaz� az ember�. Biztos vagyok benne, hogy ez csak egy m�sik st�di� lehet, valahol m�shol.-

-           Hol volt a st�di�, ahov� ment�l?- – k�rdezte laz�n Jasper.

-           Egy sarokra volt az any�m h�z�t�l. Iskola ut�n oda s�t�ltam...- – mondtam, a hangom megt�rt. L�ttam, ahogy kicser�l�dtek.

-           Itt Phoenix-ben?- – a hangja m�g mindig h�tk�znapi volt.

-           Igen,- suttogtam. - 58. Utca �s Kaktusz.-

Mind csendben �lt�nk, a rajzot b�mulva.

-           Alice, a telefon biztons�gos?

-           Igen,- biztos�tott. -A sz�m csak Washingtonba fog visszavezetni.

-           Akkor felh�vhatom rajta az any�mat.

-           Azt hittem, Florid�ban van.

-           Ott van — de hamarosan hazaj�n, �s nem mehet vissza abba a h�zba egy ideig...- – a hangom megremegett. Arra gondoltam, amit Edward mondott, a v�r�s haj� n� Charlie h�z�n�l, az iskol�ban, ahol az adataim voltak.

-           Hogy �red el?

-           Nincs �lland� sz�muk a h�zon k�v�l — gondolom gyakran hallgatja az �zeneteit.-

-           Jasper?- – k�rdezte Alice.

� gondolkozott. - Nem hiszem, hogy �rthatna — persze, ne mondd el, hol vagy-

Buzg�n a telefon�rt ny�ltam �s h�vtam az ismer�s sz�mot. N�gyszer kics�ng�tt, majd hallottam az any�m fesztelen hangj�t, mondva, hogy hagyjak �zenetet.

-           Anya,- mondtam a s�pol�s ut�n. - �n vagyok. Figyelj, szeretn�m, ha megtenn�l valamit. Fontos. Ahogy megkapod ezt az �zenetet, h�vj ezen a sz�mon.- Alice m�r mellettem volt, le�rva a sz�mot nekem a k�pe alj�ra. �vatosan olvastam fel, k�tszer. -K�rlek ne menj sehov�, am�g nem besz�lt�l velem. Ne agg�dj, �s j�l vagyok, csak azonnal besz�lnem kell veled, nem sz�m�t milyen k�s�n kapod meg ezt az �zenetet, rendben? Szeretlek, anya. Szia.- Bez�rtam a szemeim �s az er�m eg�sz�vel im�dkoztam, hogy semmilyen v�ratlanul �tv�ltoztatott terv ne vigye hamarabb haza �t, miel�tt megkapn� az �zenetem.

Elhelyezkedtem a kanap�n, majszolva a marad�k gy�m�lcs�t, megel�zve egy hossz� est�t. Arra gondoltam, hogy fel kellene h�vnom Charlie-t, de nem voltam benne biztos, hogy otthon kellene e lennem, vagy nem. A h�rekre koncentr�ltam, figyelve a Floridai esem�nyekre, vagy a tavaszi edz�sekre  — sztr�jkok �s hurrik�nok vagy terrort�mad�sok. — b�rmi ami kor�bban hazak�lden� �ket.

A halhatatlans�g biztos v�gtelen t�relmet ad. Sem Jasper, sem Alice nem t�nt �gy, hogy �rezn� a sz�ks�get, hogy tegyen valamit. Egy ideig, Alice v�zolta a l�tom�s�ban lev� s�t�t szoba halv�ny k�rvonalait, ahogy l�tta a TV f�ny�ben. De mikor k�sz volt, egyszer�en csak �lt, n�zve az �res falakat az id�tlen szemeivel. Jasper sem �gy t�nt, mintha �szt�nz�st �rezne arra, hogy l�pkedjen, kukucsk�ljon az ablakon, vagy sik�tva kirohanjon az ajt�n, ahogy �n tettem.

Biztosan elaludtam a kanap�n, ahogy v�rtam a telefon cs�rg�s�t. Alice hideg kezeinek �rint�se r�vid id�re felkeltett, ahogy az �gy fel� vitt, de ism�t eszm�letlen lettem, miel�tt a fejem meg�rintette volna a p�rn�t.