6. BAR�TOK 

A motorokat nem kellett sokkal messzebb vinni, mint ahova Jacob tette �ket. Billy tol�sz�ke nem volt
ir�ny�that� az egyenetlen f�ld�n, ami elv�lasztotta a h�zt�l. Jacob elkezdte h�zni az els� motort – egy
pirosat, amit v�g�l v�lasztottam magamnak – ami azonnal darabokra hullott. Kinyitotta annyira a
Rabbit utas ajtaj�t, hogy a f�ld helyett az �l�sen is �lhessek. Am�g dolgozott, Jacob boldogan
csacsogott, sz�ks�gesnek �rezte, hogy a besz�lget�st fenntartsa, �s felvil�gos�tson engem.
Felvil�gos�tott engem a m�sod�ves iskolai �ve halad�s�r�l, a fut�sr�l az oszt�lyban, �s a k�t legjobb
bar�tj�r�l.
- Quil �s Embry? – sz�ltam k�zbe. – El�g szokatlan nevek.
Jacob kuncogott. – Quil azt jelenti „kezem alattad”, �s azt hiszem Embry-t pedig egy szappanopera
szt�rr�l nevezt�k el. Tudod, nem az�rt mondtam, mert kig�nyoln�m �ket.
- J� bar�tok.- h�ztam fel a szem�ld�k�m.�pp ekkor egy h�v�s visszhangzott a t�volban.
- Jacob? - valaki kiab�lt.
- Ez Billy? - k�rdeztem.
- Nem. – r�zta a fej�t Jacob, �s l�tszott, hogy elpirult a barna b�re alatt. – Az �rd�g besz�l – motyogta
– �s meg is fog mindj�rt jelenni.
- Jake? Idekint vagy? A ki�lt� hang most k�zelibb volt.
- Igen! – Ki�lltott vissza Jacob, �s s�hajtott.V�rtunk egy r�vid ideig, am�g k�t magas, s�t�t b�r� fi� a
sarkon t�l meg nem jelent.Az egyik karcs� volt, �s majdnem olyan magas, mint Jacob. A haja fekete
volt, hossz� �s el volt v�lasztva, a bal f�l�n�l kil�gott, de a jobb szabadon maradt. Az alacsonyabb fi�,
testesebb volt. A feh�r p�l�ja j�l megfesz�lt mellkasa f�l�tt, �s vid�mnak l�tszott a t�nyt�l. A haja
annyira r�vid volt, hogy majdnem csak egy kis z�mm�g�s.Mindk�t fi� r�vid ideig meg�llt, amikor
megl�ttak engem. A v�kony fi� ser�nyen pislogott k�ztem �s Jacob k�z�tt, am�g az izmos fi� rajtam
tartotta a szemeit, �s egy lass� mosoly ter�lt sz�t az arc�n.
- H�, sr�cok. - Jacob b�tortalanul �dv�z�lte �ket.
- H�, Jacob. – mondta az alacsonyabbik an�lk�l, hogy f�lren�zett volna. V�laszk�nt mosolyogtam, de
az � vigyorg�sa annyira huncut volt. Mikor ez t�rt�nt r�m kacsintott.
- Quil, Embry – ez itt a bar�tom Bella.
- Quil �s Embry, m�g mindig nem tudom, ki kicsoda. - mik�zben egyikr�l a m�sikra n�ztem.
-Charlie gyereke, igaz? – k�rdezett az izmosabb fi�, mik�zben a kez�t ny�jtotta.
- Igen, az. – mondtam, �s remeg� kezekkel r�ztam kezet vele. A fog�sa szil�rd volt; �gy n�zett ki,
mintha a bicepsz�t behajl�totta volna.
- �n Quil Ateara vagyok. – jelentette be, miel�tt elengedte volna a kezem.
- �r�l�k, hogy tal�lkoztunk, Quil.
- Hey, Bella. �n vagyok Embry, Embry Call – val�sz�n�leg l�ttad m�r ezt az alakot, kinn.
Embry sz�gyenl�sen mosolygott �s megr�zott az egyik kez�vel, amelyiket ezut�n a dzsekije zseb�be
dugta.B�lintottam. – �r�l�k, hogy tal�lkoztam veled is.
- Teh�t, mit csin�ltok sr�cok? – k�rdezte Quil, m�g mindig engem n�zve.
- Bella �s �n megszerelj�k ezeket a motorokat. – magyar�zta Jacob pontatlanul. De a motorok
var�zsszavaknak t�ntek. Mindk�t fi� elment tanulm�nyozni Jacob feladat�t, piszk�lt�k m�velt
k�rd�sekkel. A szavak t�bbs�ge amit haszn�ltak, szokatlan volt nekem, �s elk�pzeltem, hogy
sz�ks�gem lesz egy Y kromosz�m�ra, hogy igaz�n meg�rtsem ezeket az izgalmakat.M�g mindig
belemer�ltek a r�szek �s darabok besz�lget�s�be, amikor elhat�roztam, hogy m�g haza kell vezetnem,
miel�tt Charlie leleplezne itt. Egy s�hajt�ssal kics�sztam a Rabbit-b�l.
Jacob ut�nam n�zett, v�dekez��l. – Unatkozol, vagy mi untatunk?
- Most – �s ezt nem hazudtam, nagyon �lveztem ezt- milyen furcsa.- haza kell mennem vacsit f�zni
Charlienak.
- Oh, nos…befejezem m�g ezeknek a behord�s�t ma este, azt�n kigondolom, hogy mire van
sz�ks�g�nk ,hogy elkezdj�k �jj��p�teni ezeket. Mikor akarod elkezdeni a munk�t �jra?
- Szeretn�d, hogy visszaj�jjek holnap? – Vas�rnap vesz�lyben volt a l�tez�sem. Soha nem volt el�g
h�zi feladat, hogy elfoglalt legyek.Quil megb�kte Embry kez�t �s a vigyoruk megv�ltozott.Jacob
mosolygott �r�m�ben.
– Ez nagyszer� lenne!
- Ha elk�sz�ted a list�t, akkor elmehet�nk a boltba az alkatr�szek�rt. – javasoltam. Jacob arca kicsit
m�s lett. – Nem vagyok m�g mindig biztos benne, hogy el�g p�nzed van mindenre.
Megr�ztam a fejem. – Nincs ellenvet�s. �n �llom p�nzzel a bulit. Te csak a munk��rt vagy felel�s �s a
szakv�lem�ny�rt.Embry forgatta a szemeit Quilnek.
- Ez nincs �gy rendben. – r�zta a fej�t Jacob.
- Jake, ha egy szerel�nek vinn�m ezeket, � hogy tudn� be nekem a k�lts�geket? – mutattam r�. - Ok�,
te kapod a v�s�rl�st.
- Nem eml�tetted a vezet�si leck�ket. –adtam hozz�. Quil sz�lesen vigyorgott Embryre �s suttogott
valamit, amit nem hallottam. Jacob keze megvillant �s r�v�gott Quil fej�re.
- Te itt, kifel�. – d�rg�tt Jacob.
- Nem igaz�n, de elmegyek. – tiltakozott, az ajt� fel� indulva. –Tal�lkozunk holnap, Jacob.
Hamarabb, mint gondoltam volna, meghallottam Quil �s Embry k�rus�t: „Woooo!”
R�vid ideig hallottam a vereked�st majd egy tompa puffan�s egy "ouch"-sal �s egy h�-vel!
- Ha b�rmelyik�t�k, csak egy l�bujj�t is beteszi a f�ldemre holnap… - hallottam Jacob fenyeget�s�t.A
hangja elt�nt, mire kereszt�lmentem a f�kon. Csendben kuncogtam. A hang el�rte, hogy csod�latos
legyen a szemeimben. Nevettem, val�ban nevettem, ott, ahol senki sem l�tott. Annyira s�lytalannak
�reztem magamat, ahogy megint nevettem, csak ez az �rz�s tartson sok�ig. Charlie otthon �rt el.
Amikor bes�t�lt, �ppen kivettem a s�lt csirk�t a serpeny�b�l �s azt egy halom pap�rt�rl�re raktam.
- H�, apu. - villantottam neki egy vigyorg�st.
A villan�s �tfutott az arc�n, miel�tt �sszeszedhette volna az arckifejez�s�t.- Hello, kicsim. - mondta, a
hangja bizonytalan volt. - J�l sz�rakozt�l Jacobbal?
Elkezdtem az �teleket az asztalra rakni.
- Igen, j�l.
- Nos, az j�. - m�g mindig �vatos volt. – Mit csin�ltatok ti ketten?
Most rajtam volt a sor, hogy �vatos legyek.
- K�v�ncsi voltam a gar�zs�ra �s megn�ztem, min dolgozik. Tudtad, hogy �jj��p�t egy Volkswagent?
- Igen, r�mlik, mintha mondta volna Billy.
A kik�rdez�s meg�llt akkor, amikor Charlie elkezdett r�gni, de ahogy evett, tov�bb tanulm�nyozta az
arcom.Vacsora ut�n reszkettem, mik�zben k�tszer kitakar�tottam a konyh�t, azt�n lassan
megcsin�ltam a h�zi feladatomat az el�szob�ban, am�g Charlie egy hoki meccset n�zett.V�rtam, am�g
tudtam, de v�g�l Charlie eml�tette meg a dolgot. Amikor nem v�laszoltam, fel�llt, kiny�jt�zott, majd
elhagyta a szob�t, �s lekapcsolta maga m�g�tt a l�mp�t.Vonakodva k�vettem.Ahogy felmentem a
l�pcs�k�n, �reztem, hogy ez lesz utols� rendellenes d�lut�nom, �s f�lelemmel t�lt�tt el, hogy ezt
felv�ltja majd egy m�sik �let, amin kereszt�l kell mennem.Nem zsibbadtam m�r. K�ts�gk�v�l ez az
este olyan lesz, mint az az ijeszt�, utols� volt. Lefek�dtem az �gyamra �s �sszeg�mb�ly�dtem, mint
egy labda, amit elr�gni k�sz�lnek. A szemeim becsuk�dtak �s… a k�vetkez� dolog, tudtam, hogy a
k�vetkez� a reggel volt. B�multam azt a s�padt ez�st�s f�nyt, ami kereszt�l s�t�tt az ablakomon �s
elk�b�tott. Ez volt az els� alkalom a n�gy h�nap alatt, amikor �gy aludtam, hogy nem �lmodtam.
�lmod�s vagy sikoltoz�s. Nem tudtam volna megmondani, melyik �rz�s volt az er�sebb – a
megk�nnyebb�l�s vagy az �t�s.Fek�dtem n�h�ny percen kereszt�l nyugodtan az �gyamban, mik�zben
v�rtam, hogy visszat�rjen. Mert valaminek j�nnie kell. Ha nem a f�jdalom, azut�n a zsibbadts�g.
V�rtam, de semmi nem t�rt�nt. Pihentetettebbnek �reztem magamat, mint hossz� id� �ta el�sz�r.Nem
b�ztam benne, hogy ez az utols�. Ez cs�sz�s volt, bizonytalan �len egyens�lyoztam, �s ez el�gg�
visszah�zna engem. K�rbepillantottam a szob�mban, hogy ezzel is gyorsan fel�bredjek – �szrevettem,
milyen furcs�n n�zett ki, a huzat, mintha �n soha nem �ltem volna itt – ijeszt� volt.Ki�ztem ezeket a
gondolatokat a fejemb�l, mik�zben �lt�ztem arra a t�nyre �sszpontos�tottam, hogy ma megint
l�thatom Jacobot. A gondolat arra k�sztetett, hogy rem�nyt �rezzek. Tal�n ez ugyanaz lesz,mint tegnap.
Tal�n nem kellene eml�keztetnem magam arra, hogy �rdekl�djek �s b�lintsak vagy mosolyogjak a
megfelel� id�ben, az amit mindenki m�ssal tettem. Tal�n… de nem b�zok ebben t�l sok�ig. Nem
b�zok benne, hogy ugyanaz lesz – t�l k�nny� - mint tegnap.Reggelin�l Charlie szint�n �vatos volt.
Megpr�b�lta elrejteni a t�zetes vizsg�l�d�s�t, mik�zben a szemeit a toj�son tartotta, addig
gondolkodott, �n pedig nem n�ztem.
- Mit csin�lsz ma? – k�rdezte, a szemei elvesztek a mandzsett�ja sz�l�n l�v� madzagn�l, mintha nem
nagyon venn� figyelembe a v�laszom.
- Megint Jacobbal leszek.
B�lintott an�lk�l, hogy feln�zett volna. – Oh. – mondta.
- Baj? – �gy tettem, mintha agg�dn�k. – Maradhatok…
Gyorsan felpillantott, kev�ske p�nikkal a szemeiben. – Nem, nem! Menj csak. Harry k�sz�lt �tj�nni,
hogy megn�zz�nk egy meccset.
- Tal�n Harry, eltudn� hozni Billyt.- javasoltam. A kev�s tan� jobb. - Ez remek �tlet. Nem voltam
benne biztos, hogy a j�t�k j� indok, hogy kir�gjon itthonr�l, de most �gy t�nt, t�nyleg izgatott volt.
Am�g odament a telefonhoz, �n felvettem az es�kab�tom. Zsebemben a csekkf�zettel magabiztosnak
�reztem magam. Ez volt az, amit sohasem haszn�ltam. Kint �gy szakadt az es�, mintha d�zs�b�l
�nt�tt�k volna. Lassabban kellet vezetnem, mint ahogy akartam; alig l�ttam az el�ttem l�v� kamiont�l.
V�g�l el�rtem a s�ros �ton Jacob�k h�z�hoz. Miel�tt le�ll�tottam a motort, kiny�lt a bej�rati ajt� �s
Jacob kiszalad egy hatalmas fekete eserny�vel. Tartotta az ajt�m f�l�tt, am�g kinyitottam azt.
- Charlie h�vott – mondta - hogy m�r �ton vagy. – magyar�zta Jacob egy vigyorral.K�nnyed�n,
minden parancs n�lk�l, az izmok az ajkam k�r�l egy mosolyban terjedtek sz�t az arcomon. A meleg
egy furcsa �rz�se, a jeges es� ellen�re felt�rt az arcomba.
- Hello Jacob.
- Cs�b�t� �tlet volt felh�vni Billyt. Felemelte a kez�t egy �t�s�rt.
Annyira magasra kellett emelkednem, hogy bele�ssek a tenyer�be, hogy nevetett.
Harry csak n�h�ny perccel k�s�bb j�tt Billy�rt. Jacob elvitt k�rbemutatni az apr� szob�j�ba, am�g arra
v�rtunk, hogy egyed�l lehess�nk.
- Teh�t, hol van a Mr. Goodwrench? – k�rdeztem, mik�zben becsuk�dott az ajt� Billy m�g�tt.
Jacob el�h�zott egy �sszehajtott pap�rt a zseb�b�l �s kisim�totta azt. – El�sz�r a szem�ttelepn�l
kezdj�k, tal�lhatunk dolgokat, ha szerencs�nk lesz. Ez kicsit dr�ga tud lenni. – figyelmeztettet. –
Azoknak a motoroknak sok seg�ts�gre lesz sz�ks�ge, miel�tt �jra futhatn�nak. Az arcom nem t�nt t�l
gondterheltnek, �gyhogy folytatta.
- Amir�l besz�lek, az kb. 100 doll�r lesz.
Kih�ztam a csekkf�zetem, �s ezzel legyeztem magam. Az agg�d� arc�ra kacsintottam. - Ez lesz a
fedezet�nk.
Nagyon k�l�n�s nap volt ez a mai. J�l �reztem magam. M�g a szem�ttelepn�l is, a zuhog� es�ben �s
bok�ig �r� s�rban. El�sz�r azon t�prengtem, hogy ez csak ut�reng�se e annak, hogy elt�nt a
zsibbadts�g, de nem gondolom, hogy ez elegend� magyar�zat lenne.
Elkezdtem azon gondolkodni, hogy ez javar�szt Jacobnak k�sz�nhet�. Nem csak az, hogy mindig
boldog volt, ha megl�tott vagy nem figyelt a szeme sark�b�l, mik�zben arra v�rt, hogy tegyek valamit
ami bizony�tan�, hogy �r�lt vagy levert vagyok. Ezek k�z�l egyik sem volt az, ami r�m vonatkozott
volna.Ez maga Jacob volt. Jacob egyszer�en egy boldog ember volt, mag�ban hordozta a boldogs�got
az aur�j�ban, mik�zben a hozz� k�zel �ll�kkal ezt megosztotta. (Mint a f�ldet elhat�rol� nap, ak�rki
b�rmikor a gravit�ci�s mez�j�n bel�l volt, Jacob meleg�tett �ket.) Ez term�szetes volt, az � r�sze volt.
Nem csoda, hogy annyira lelkes voltam, amikor l�thattam. R�ad�sul amikor megjegyz�st tett a
m�szerfalamon l�v� t�tong� r�ssel kapcsolatban, az engem nem t�lt�tt el p�nikkal, mint kellett volna.
- A hifi elt�rt? – t�prengett.
- Igen. – hazudtam.
- Ki vette ki? Sok a k�r…
- �n csin�ltam. – vallottam be.
Nevetett. – Tal�n nem kellene a motorokhoz ny�lnod sokat.
- Nem probl�ma.
Jacob szerint szerencs�sek voltunk a szem�ttelepn�l. Nagyon izgatott lett a sokf�le zs�rokt�l
megfeketedett csavarokt�l, amit tal�lt; leny�g�z�tt engem, hogy megtudta mondani, hogy mik
lehettek.Onnan a Checker Auto Partsba ment�nk, lent Hoquiamben. A furgonomban t�bb, mint k�t
�r�t t�lt�tt�nk a kanyarg� aut�p�ly�n, de az id� gyorsan m�lt Jacobbal. Folyton csacsogott a bar�tair�l
�s az iskol�j�r�l, �s megtal�ltam �nmagam, ahogy k�rd�seket tettem fel neki, s k�zben nem tetettem,
hogy k�v�ncsian hallgattam, amit mondott.
- Folyton csak r�luk mes�lek. – panaszkodott, amikor �pp egy hossz� t�rt�netet mes�lt Quilr�l �s a
baj�r�l egy rangid�s �reg h�lggyel.
- Mi�rt nem fordulsz be? Mi�rt nem megy�nk Forksba? Az sokkal izgalmasabb, mint La Push.
- T�ves. – s�hajtottam. – Ott igaz�n nincs semmi. A bar�taid sokkal �rdekesebbek, mint az eny�mek.
Kedvelem a bar�taid. Quil vicces.
�sszer�ncolta a szem�ld�k�t. – Azt hiszem, Quil is kedvel t�ged.Nevettem.
– Kicsit fiatal hozz�m.
Jacob szem�ld�kr�ncol�sa elm�ly�lt. – Nem sokkal fiatalabb n�lad. Csak egy �v �s n�h�ny h�nap.
Volt egy olyan �rz�sem, hogy m�r nem Quilr�l volt sz�. Vil�gosan, beugrat�n tartottam a hangom.
– Biztosan, de van n�h�ny alapvet� k�l�nbs�g fi�k �s l�nyok k�z�tt. Te nem sz�molsz kutya�vekben?
(�n tizenk�t �vvel id�sebb vagyok.)
Nevetett, �s a szemeit forgatta. – Ok�, de ha ilyen v�logat�s vagy, akkor m�retben szint�n �tlagolni
k�ne. Kicsi vagy, t�z �v m�lva lekopoghatod, hogy k�sz vagy.
- �t l�b n�gy, ez t�k�letesen �tlagos. – szipogtam. – Ez nem az �n hib�m, te vagy furcsa.
�gy �v�dt�nk eg�szen Hoquiamig, mik�zben arr�l vitatkoztunk, hogy hogyan is sz�moljuk az �veinket
—�n kett�t vesztettem, mert nem tudtam, hogy hogyan lehet kicser�lni egy gumiabroncsot, de
visszanyertem egyet, mert �n vezettem a k�nyvel�st otthon—am�g Checkerben voltunk, Jacobnak
megint koncentr�lnia kellett. Megtal�ltunk minden, ami a list�j�n volt, �s Jacob magabiztosnak �rezte
mag�t, hogy ezzel a h�z�ssal sok id�t megsp�roltunk. Mire vissza�rt�nk La Pushba, �n huszonh�rom
voltam, � harminc – hat�rozottan megterhel� volt, hogy ennyire szak�rt�je volt a t�m�nak. Nem
felejtettem el annak az ok�t, hogy mit tettem. �s b�r j�l �reztem magam, ez t�bb volt, mint lehets�ges,
ott volt a nem cs�kken� eredeti v�gyam. M�g mindig csalni akartam. Ez meggondolatlans�g volt, de
nem �rdekelt. Vakmer� akartam lenni, olyan, aki esetleg boldogulna Forksban. �n nem akartam egy
�res szerz�d�s egyetlen �rz�je lenni. Siker�lt az id�t elt�ltenem Jacobbal �s vettem egy sokkal
nagyobb k�v�f�z�t, mint rem�ltem. Billy nem j�tt vissza m�g, �gyhogy nem kellett alattomosak
lenn�nk, mik�zben kiraktuk a napunk zs�km�nyait. Amint mindennel megvoltunk, tele volt vel�k a
m�anyag padl�, Jacob szersz�mosl�d�ja mellett, � elment jobbra dolgozni, m�g mindig besz�lve �s
nevetve, s ezalatt szakszer�en t�rdelte ujjai k�z�tt a darabk�kat. Jacob k�z�gyess�ge leny�g�z� volt.
�gy t�nt t�l nagyok a finom feladatokhoz, de k�nnyeds�ggel �s pontoss�ggal hajtotta azokat is v�gre.
Am�g dolgozott, majdnem b�josnak l�tszott. Kiv�ve, amikor talpon volt; akkor a magass�ga �s l�bai
olyanok voltak, hogy vesz�lyben �reztem magam. Quil �s Embry nem j�ttek, �gyhogy tal�n a tegnapi
fenyeget�st komolyan vett�k. A nap t�l gyorsan eltelt. Hamarabb s�t�t lett a gar�zs bej�rata el�tt, mint
gondoltam volna, �s azut�n hallottuk, ahogy Billy h�v minket.Felugrottam, hogy seg�tsek Jacobnak
eltenni a dolgokat, habozva, mert persze nem voltam benne biztos, hogy mit is kellene megfognom.
- Hagyd csak itt.- mondta. – Ma este k�s�bb ezen fogok dolgozni.
- Ne felejtsd el az iskolai tanulm�nyaid �s semmit se. – mondtam, mik�zben kicsit b�n�snek �reztem
magam. Nem akartam, hogy bajba ker�lj�n. Ez csak nekem volt terv.
- Bella?
Mindkett�nk felkapta a fej�t, ahogy Charlie ismer�s hangja, mik�zben kereszt�lsz�llt a f�kon,
k�zelibbnek hangzott, mint ahogy a h�z volt.
-Fut�s. – motyogtam. – Megy�nk! – ord�tottam a h�z ir�ny�ba.
- Gyer�nk! – Jacob mosolygott, �lvezte a rizik�s helyzeteket. Lekapcsolta a f�nyt, �s egy pillanatra
megvakultam. Megragadta a kezem �s kivonszolt a gar�zsb�l, kereszt�l a f�kon. A l�bai k�nnyen
megtal�lt�k az �sv�nyt. A keze durva �s meleg volt. Az �tvonal ellen�re mindkett�nk l�ba megbotlott
a s�t�ts�gben. Mindketten nevett�nk, amikor megpillantottuk a h�zat. A nevet�s nem lett m�ly;
vil�gos �s felsz�nes volt, de m�g mindig j� volt. �n persze nem venn�m �szre a hangj�ban a hiszt�ria
gyenge c�lz�s�t sem. Nem szoktam hozz� nevet�shez, de ezt j�nak �reztem �s ugyanakkor rossznak is.
Charlie a kicsi torn�c alatt �llt, Billy pedig a kapualjban �lt, m�g�tt�nk.
- H�, apu – mondtuk ugyanakkor mindketten, �gy �jra kit�rt bel�l�nk a nevet�s.Charlie nagy
szemekkel b�mult r�m, ahogy len�zett a kezemre, amit Jacob fogott.
- Billy megh�vott minket vacsor�ra. – mondta nek�nk Charlie, sz�rakozott hangon.
- Van egy szuper titkos receptem a spagettir�l. Nemzed�kr�l nemzed�kre �r�kl�dik. – mondta Billy
komolyan.Jacob felhorkantott. – Azt hiszem a ragu m�r t�nyleg sok�ig volt.
A h�z zs�folt volt. Ott volt Harry Clearwater is, a csal�dj�val egy�tt- a feles�ge Sue, akit hom�lyosan
ismertem a Forksban t�lt�tt nyaraimb�l, �s a k�t gyereke. Leah, a rangid�s mint �n, de egy �vvel
�regebb, mint �n. Egzotikus sz�ps�g volt – t�k�letes r�z b�re, ragyog� fekete haja, a szempill�i, mint a
k�nny� toll – �s agg�d�. Billy telefonj�n volt, amikor bej�tt�nk, �s soha nem engedte el. Seth
tizenn�gy volt; b�lv�nyozta Jacob minden szav�t.T�l sokan voltunk a konyhaasztaln�l, �gyhogy
Charlie �s Harry sz�keket hoztak ki az udvarra, �s a t�ny�rok mellett ett�k a spagettit az �leinken, a
Billy nyitott ajtaj�b�l val� tomp�tott f�nyben. Az emberek a j�t�kr�l besz�ltek, Harry �s Charlie
hal�szterveket k�sz�ttettek. Sue a koleszterinj�r�l ingerelte a f�rj�t, sikertelen�l, �s pr�b�lta
megsz�gyen�teni �t, azzal, hogy egyen valami z�ldet �s leveleset. Jacob f�leg nekem �s Sethnek
besz�lt, aki moh�n k�zbesz�lt, ha �gy �rezte, hogy Jacob kezd megfelejtkezni r�la. Charlie engem
n�zett �s megpr�b�lt el�gedett, de nem felt�n� szemekkel n�zni.Ez hangos �s n�ha megt�veszt� volt
mindenkin�l, mindenki besz�lt mindenki f�l�tt, �s egy nevet�st f�lbeszak�tott, egy m�sik
sokatmond�bb. Nem kellett gyakran besz�lnem, de sokat mosolyogtam, �s csak mert hatott r�m. Nem
akartam t�vozni.Ez Washington volt, teh�t az elker�lhetetlen es� feloszlatta a partit; Billy nappalija
pedig t�l kicsit volt az �sszej�vetel folytat�s�hoz. Harry hozta ide Charliet, �gyhogy mi futottunk az
furgonomhoz, ami h�z h�ts� r�sz�ben �llt az �ton. A napomr�l k�rdezett, �n pedig nagyj�b�l
elmondtam az igazat – azt, hogy elmentem Jacobbal alkatr�szeket keresni �s ut�na n�ztem, ahogy
dolgozik a gar�zs�ban.
- �gy gondolod, hogy hamarosan �jra elj�ssz? – t�prengett, mik�zben pr�b�lt k�z�mb�s lenni.
- Holnap iskola ut�n. – vallottam be. –Megcsin�lom a h�zit el�tte,ne agg�dj.
- Biztos, mert azt musz�j lesz!– parancsolta, mik�zben pr�b�lta �lc�zni az el�gedetts�g�t. Ideges
voltam, amikor meg�rkezt�nk a h�zhoz. Nem akartam felmenni. Jacob jelenl�t�nek a melege
elhalv�nyult �s a t�voll�t�ben az aggodalom er�sebb lett. Biztos voltam, hogy nem menek�ln�k el k�t
vita n�lk�li b�k�s �jszak�t�l.Hogy halogassam a lefekv�si id�t, ellen�riztem az e-mail-emet; volt egy
�j �zenet Reneet�l.�rt a napj�r�l, egy �j k�nyvklubr�l, amit a medit�ci�s oszt�ly ut�n tervez, amit �pp
csak befejezett, a heti (subbing) a m�sodik fokban, hi�nyzik neki az �v�n�sk�d�s. �rta azt, hogy Phil
�lvezi az �j edz� munk�j�t, �s azt, hogy terveznek egy m�sodik m�zeshetet Disney Worldbe. �s
�szrevettem, hogy az eg�sz dolog, amit olvastam, olyan volt, mint egy utaz�si bejegyz�s, ink�bb a
lev�l valaki m�snak sz�lt.B�ntudat �radt kereszt�l rajtam, mik�zben ott maradt egy k�nyelmetlen
full�nk. Valakinek a l�nya vagyok.Gyorsan vissza�rtam neki, mik�zben megjegyz�seket tettem a
levele mindegyik r�sz�vel kapcsolatban, �nk�ntesen pedig inform�ltam a saj�tomr�l – le�rtam a
spagetti bulit Billyn�l �s azt, hogy hogyan �reztem, mik�zben n�ztem, ahogy Jacob hasznos dolgokat
�p�t kicsi f�m darabokb�l - megf�leml�tettem �s kiss� irigy� tettem. Nem csin�ltam olyan utal�sokat a
v�ltoz�sokra ebben a lev�lben, amilyeneket az elm�lt h�napokban kapott. Alig eml�keztem, hogy mit
�rtam neki a m�lt h�ten, de biztos voltam benne, hogy nem volt valami fog�kony. Egyre t�bbet
gondolkodtam err�l, b�n�snek �reztem magam; igaz�b�l nyugtalan�tanom kellett volna �t. Azut�n
direkt sok�ig fennmaradtam, mik�zben egyre t�bb h�zi feladatot fejeztem be, ahogy azt sz�ks�ges. De
egyik alv�s sem p�tolhatta azt az id�t, amit Jacobbal t�lt�ttem—majdnem boldog vagyok azon a
sek�lyes �ton – az �lom megmaradt a k�t �lommentes �jszaka ut�n. Amikor felkeltem, remegtem, a
sik�t�som elnyomta a p�rna.
A hom�lyos reggeli f�ny, ami besz�r�d�tt a k�d�n kereszt�l az ablakomon, �n az �gyban fek�dtem
nyugodtan �s megpr�b�ltam nem remegni az �lom miatt. Tegnap �jszaka �ta volt egy kicsi k�l�nbs�g,
�s arra koncentr�ltam.A m�lt �jszaka nem voltam egyed�l az erd�ben. Sam Uley – az ember, aki
kihozott a f�k k�z�l azon az �jszak�n, nem tudtam elviselni – volt ott. Ez egy furcsa, v�ratlan v�ltoz�s
volt. A f�rfi s�t�t szemei meglep�en bar�ts�gtalanok voltak, megteltek valami titokkal, nem l�tszott
�gy, hogy hajlamos az osztozkod�sra. B�multam �t, ugyanolyan gyakran, ahogy �rj�t�en � engem; ez
k�nyelmetlen volt nekem, szok�sos p�nik fogott el, ahogy ott volt. Tal�n az volt, mert, amikor nem
n�ztem k�zvetlen�l r�, az alakja �gy t�nt remeg, �s v�ltozik a perif�rikus l�t�somban. M�g mindig
nem csin�lt semmit, csak �llt �s n�zett. Elt�rt att�l, amikor a val�s�gban tal�lkoztunk, nem aj�nlotta
fel a seg�ts�g�t nekem.Charlie reggeli alatt engem b�mult, �s megpr�b�ltam figyelmen k�v�l hagyni �t.
Felt�teleztem, hogy meg�rdemeltem ezt. Nem sz�m�tottam r�, hogy nem agg�dik. Val�sz�n�leg
hetekkel ezel�tt kellett volna abbahagynia a vigy�z�st a zombik visszat�r�se el�tt, �s nekem �ppen
pr�b�lnom kellene nem megengedi ennek, hogy zaklasson engem. V�g�l is �n is vigy�zn�k, hogy ne
t�rjen vissza. K�t hossz� nap ut�n alig lehet gy�gyultnak nevezni engem. Az iskola az ellent�te volt
ennek.Most hogy figyeltem, vil�gos volt, hogy senki sem vigy�zott r�m itt.Eml�keztem az els� napra,
amikor Forks Gimn�ziumba j�ttem – milyen rem�nytelen�l k�v�ntam azt, hogy olyan sz�rke, �s
befordult legyek, hogy beleolvadjak a j�rda nedves betonj�ba, mint egy t�lm�retezett kam�leon. �gy
t�nt, egy �vvel k�s�bb megkaptam a k�v�ns�gom.Olyan volt, mintha ott se lenn�k. M�g a tan�raim
szemei is elsiklottak f�l�ttem, ha nem voltam ott. Eg�sz reggel ezen gondolkoztam, mik�zben m�g
egyszer hallottam az emberek hangj�t k�r�l�ttem. Pr�b�ltam felfogni valamit, abb�l ami ment, de a
besz�lget�sek annyira �sszef�gg�stelenek voltak, hogy feladtam. Jessica nem n�zett fel, amikor
le�ltem mell� sz�mtanon.
-H�, Jess - mondtam tettetett nemt�r�d�ms�ggel. – Milyen volt a h�tv�g�d?
Gyan�s szemekkel n�zett r�m. M�g mindig d�h�s lehetne? Vagy t�l t�relmetlen volt besz�lgetni egy
�r�lt szem�llyel?
- Szuper – mondta, mik�zben visszafordult a k�nyv�hez.
- Az j� – motyogtam.
A rideg b�n�sm�dj�ban �s besz�d�ben �gy t�nt, hogy van egy kis igazs�g. �reztem a padl�ny�l�sokb�l
f�j� meleg leveg�t, de m�g mindig t�ls�gosan f�ztam. Levettem a dzsekit a sz�kem h�t�r�l �s
felvettem azt megint.A negyedik �r�mr�l k�s�n engedtek ki, �s eb�dl�asztal, amin�l mindig �ltem m�r
tele volt, mire meg�rkeztem. Mike volt ott, Jessica �s Angela, Conner, Tyler, Eric �s Lauren. Katie
Marshall, egy v�r�sfej� fi�, aki a sarkunkon �lt, Erickel �lt, �s Austin Marks – az id�sebb testv�re,
annak, akit�l a motorokat vettem- volt mellette. Azon t�prengtem, hogy mi�ta �ltek itt, k�ptelen
voltam visszaeml�kezni, hogy az els� nap �ta vagy valami rendszeres szok�s volt. Kezdtem bossz�s
lenni. Lehet hogy �gy be voltam csomagolva, mint egy mogyor� a h�j�ba, az utols� szemeszteren
kereszt�l.
Senki nem n�zett fel, amikor le�ltem Mike mell�, b�r a sz�k csikorg�an vis�tott a
lin�leumon ahogy h�trah�ztam azt. Megpr�b�ltam utol�rni a besz�lget�st.
Mike �s Conner sportokr�l besz�ltek, �gyhogy egy az egyben feladtam.
-Ben hol van ma? – k�rdezte Lauren Angel�t. �j er�re kaptam, �rdekelt a t�ma. Azon t�prengtem,
hogy ez azt jelenti e, hogy Angela �s Ben egy�tt voltak m�g.
Alig ismertem r� Laurenre. Lev�gatta selymes, lensz�ke haj�t teljesen – most annyira r�vidre v�gott
volt, mint egy fi�nak. Micsoda szokatlan dolgot csin�lt. K�v�ntam, hogy miel�bb megtudjam ennek
az ok�t. Olyan r�g�gumit evett, ami azt�n �gy beleragadt? Eladta? Az emberek egy gonosz csoportja a
tornaterem m�g�tt elfogta �s megskalpolta? Eld�nt�ttem, hogy nem volt tisztess�ges a kor�bbi
v�lem�nyem �ltal, most el�t�lnem �t.Mindent, amit megtudtam ezek ut�n, egy felmentette eddigi
ridegs�ge al�l.
- Ben gyomorinfluenz�t kapott. – mondta Angela csendes, nyugodt hangon. – Rem�lhet�leg ez csak
egy huszonn�gy �r�s dolog. Nagyon beteg volt a m�lt �jszaka.
Angela is megv�ltoztatta a haj�t. Megn�vesztette.
- Mit csin�ltatok a h�tv�g�n ti ketten? – k�rdezte Jessica, mik�zben �gy hangzott, hogy a v�lasz
egy�ltal�n nem �rdekli. Lemertem volna fogadni, hogy ez csak megnyitotta volna a saj�t sztorijait.
Azon t�prengtem, hogy besz�lne e Port Angelesr�l k�t sz�kre t�lem? Annyira l�thatatlan voltam, hogy
senki sem �rezte volna k�nyelmetlen�l mag�t, hogy kibesz�ljen engem, mik�zben itt �ltem?
- Szombaton piknikezni k�sz�lt�nk voltak�ppen, de… megv�ltoztattuk a terveinket. – mondta Angela.
Volt egy �l a hangj�ban, ami felkeltette az �rdekl�d�sem.Jesst nem annyira �rdekelte. – Ez nem j�. –
mondta, �s m�r fogott bele a saj�t mond�k�j�ba. De nem csak �n voltam az, aki felfigyelt r�.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte k�l�n�sk�ppen Lauren.
- Nos, - kezdte Angela, kiss� habozott, b�r � egy�nk�nt is mindig z�rk�zott volt, - �szakra vezett�nk,
m�r majdnem ott voltunk – egy j� m�rf�ldre. De amikor f�l�ton voltunk… megl�ttunk valamit.
- L�ttatok valamit? Mit? – Lauren s�padt szem�ld�kei �sszetartottak. M�g Jess is �gy t�nt, hogy most
hallgat.
- Nem tudom. – mondta Angela. – �gy gondoljuk, hogy ez egy medve volt. Fekete volt egy�bk�nt,
de… t�l nagynak t�nt.
Lauren felhorkant. – Nem hiszek neked! – a szemei g�nyol�d�ak lettek, �s eld�nt�ttem,
nincs sz�ks�gem m�g egy es�lyt adnom neki. Nyilv�nval�an a szem�lyis�ge nem v�ltozott meg �gy,
mint a haja. – Tyler is megpr�b�lta beadni nekem, a m�lt h�ten.
- Ti nem l�thattatok egy medv�t sem a bez�rt �d�l�helyen. – mondta Jessica, Lauren mellett ki�llva.
- Igaz�n? - tiltakozott csendes hangon Angela, mik�zben len�zett az asztalra. – Mi l�ttuk azt.
Lauren kuncogott. Mike m�g mindig Connerrel besz�lgetett, �gy nem figyelt a l�nyokra.
- nem, igaza van. – haj�tottam oda t�relmetlen�l. – Dolgozott n�lunk �pp szombaton egy t�r�z�, aki
szint�n l�tta a medv�t, mint Angela.Azt mondta hatalmas volt �s fekete �s csak �ppen a v�roson k�v�l
volt, nemde Mike?
Egy pillanatra cs�nd lett. Minden szemp�r az asztaln�l fel�m fordult. Az �j l�ny, Katie, sz�ja t�tva
maradt, mintha �pp szemtan�ja lett volna egy robban�snak. Senki nem mozgott.
- Mike? – motyogtam. – Eml�kszel a fick�ra a medvesztorival?
- P-persze. –dadogta Mike egy m�sodperccel k�s�bb. Nem tudtam mi�rt n�z r�m olyan furcs�n. �
besz�lt munka k�zben nem �n? �n? Gondoltam teh�t…Mike mag�hoz t�rt.
- Igen volt egy fick�, aki azt mondta, hogy l�tott egy hatalmas fekete medv�t jobbra a v�rost�l –
nagyobbat, mint egy grizzly – er�s�tette meg.
- Hmph. – Lauren visszafordult Jessic�hoz, �s t�m�t v�ltott.
- Hallottatok az Usc-r�l? - k�rdezte.
Mindenki m�s Mike-ot �s Angel�t kiv�ve szint�n f�lren�zett. Angela pr�bak�ppen r�m mosolygott, �s
siettem, hogy visszak�ldjek egy mosolyt.
- Sz�val mit csin�lt�l ezen a h�tv�g�n Bella? – k�rdezte k�v�ncsian, de �vatosan Mike.
Mindenki, de Lauren is visszafordult, v�rva a v�laszomra.
- P�ntek este, Jessica �s �n elment�nk egy filmre Port Angelesba. �s ezut�n a szombat d�lut�nt �s a
vas�rnap j� r�sz�t La Pushban t�lt�ttem. A szemek Jessica �s k�ztem cik�ztak. Jess idegesnek t�nt.
Azon t�prengtem, hogy nem akarta e, hogy megtudja valaki, vagy � akarta elmes�lni a t�rt�netet.
- Milyen filmet l�ttatok? – k�rdezte Mike, mosolyogva.
- Halott v�g – egy zombis film. B�torkodva vigyorogtam. - Hallottam, hogy az ijeszt� volt. Nem
gondolod? - Mike lelkes volt, hogy folytatta a besz�lget�st.
- Bell�nak a v�g�n t�voznia kellett, �t annyira kibor�totta. - Jessica k�zbesz�lt egy ravasz
mosollyal.B�lintottam mik�zben megpr�b�ltam �gy t�nni, mintha zavarban lenn�k.
- Ez el�g ijeszt� volt.
Mike nem hagyta abba a k�rd�seket, addig am�g az eb�dnek v�ge nem lett. Fokozatosan a t�bbiek
visszat�rtek besz�lget�seikhez, b�r m�g mindig sokat r�m n�ztek. Angela javar�szt Mike-nak �s
nekem besz�lt, �s amikor felkeltem, hogy kivigyem a t�lc�mat, k�vetett.
- K�sz. – mondta halkan, amikor t�vol voltunk az asztalt�l.
-Mit?
- Felsz�lalt�l, ki�llt�l �rtem.
- Nincs mit.
Aggodalommal r�m n�zett, de nem t�mad�n. – Rendben vagy?
Ez az, ami�rt Jessic�t v�lasztottam Angela helyett – gondoltam, Angel�t mindig jobban kedveltem –a
csajos est�hez…. Angela t�l figyelmes volt.
- Nem teljesen. –vallottam be. – De kicsit jobban.
- Boldog vagyok. – mondta. – Hi�nyozt�l.
Lauren �s Jessica ekkor m�g�nk �rkeztek, �s hallottam, ahogy Lauren hangosan suttogja,„Oh, �r�l�nk,
hogy Bella visszaj�tt”.
Angela megforgatta a szemeit r�juk, �s b�tor�t�n r�m mosolygott.
S�hajtottam, �jra elkezd�d�tt minden.
-Mi a mai d�tum? – t�prengtem hirtelen.
-Janu�r tizenkilencedike.
-Hmm.
-Mi van? – k�rdezett Angela.
-Tegnap volt egy �vvel ezel�tt az els� napom itt. – merengtem.
-Semmi nem v�ltozott. –motyogta Angela, mik�zben Lauren �s Jessica ut�n n�zett.
-Tudom, egyet�rtek azzal, hogy minden ugyanolyan.