23. Sz�rnyeteg

Ragyog� reggelre �bredtem, nagyon vil�gos volt, a Nap m�g a s�torban is elvak�tott.
Izzadtam, ahogy Jacob megmondta. Jacob halkan horkolt, karj�val m�g mindig �t�leltet.
Felemeltem a fejem l�zasan meleg mellkas�r�l, �s �reztem a hideg reggel h�v�s�t
nyirkos nyakamon.
F�szkel�dtem, k�ptelen voltam felemelni a fejem, hogy l�ssam.
Edward pillant�sa tal�lkozott eny�mmel.Tekintete nyugodt volt, de szem�ben ott volt a
leplezetlen f�jdalom.
Meleg van odakint? suttogtam
Igen, nem hiszem, hogy kell ma h�sug�rz�.
Pr�b�ltam a
cipz�rhoz f�rni, de m�g a karomat se tudtam kiszabad�tani. K�szk�dtem Jacob
tehetetlen t�meg�vel. Jacob mormogott, mindig aludt, �s �jra meg szor�tott karjaival.
Seg�ten�l? k�rdeztem csendesen.
Edward elmosolyodott. Akarod hogy levegyem r�lad a karjait?
Nem kell, k�sz, csak szabad�ts ki. K�l�nben h�gut�t kapok.
Edward egy hirtelen mozdulattal kicipz�razta a h�l�zs�kot, Jacob kiesett, meztelen
h�t�val a s�tor j�ghideg padl�j�ra.
“H�, panaszkodott, f�lig nyitott szemekkel. �szt�n�sen arr�bb cs�szott a hidegr�l, r�m
g�rd�lve. M�g a leveg�t is kiszor�totta bel�lem test�nek s�ly�val.
Azt�n a s�lya elt�nt. �reztem, ahogy Jacob a leveg�be emelkedik, �s a s�tor egyik
oszlop�nak rep�l. A s�tor megremegett.
Mindenhonnan morg�st hallottam. Edward el�ttem guggolt, nem l�ttam az arc�t,de
d�h�sen acsarkod� hangok t�rtek el� mellkas�b�l. Jacob szint�n f�lig lekuporodott,
eg�sz teste remegett, mik�zben vicsorg� hangokat hallatott �sszeszor�tott fogakkal.
K�v�lr�l pedig a szikl�kr�l visszhangzott Seth Clearwater d�h�s morg�sa.
�llj, �llj ! kiab�ltam, �gyetlen�l k�z�j�k f�rk�zve. A hely kicsi volt, egy-egy karomat
kiny�jtva mindkettej�ket t�vol tartva egym�st�l. Edward �tkarolta derekamat, k�szen
arra, hogy egy mozdulattal f�lrel�kj�n az �tb�l.
“Fejezd be, most ! figyelmeztettem.
�rint�semre Jacob lenyugodott. A remeg�se lelassult, de fogait vicsor�tva tov�bbra is
Edwardot b�multa. Seth folytatta a morg�st, a hossz�, folyamatos hang indulatos
h�tteret ny�jtott a s�torra teleped� hirtelen csendre.
Jacob ? k�rdeztem. v�rva hogy v�gre r�m n�zzen. – Megs�r�lt�l?
Term�szetesen nem ! sziszegte.
Edwardra n�ztem. Engem b�mult, kem�ny �s d�h�s tekintettel. –Ez nem volt t�l sz�p,
bocs�natot kellene k�rned !
A szeme kit�gult az undort�l. Viccelsz ? – hisz majdnem �sszenyomott !
Az�rt mert lel�kted a padl�ra ! Nem sz�nd�kosan csin�lta, �s nem s�r�ltem meg.
Edward l�zad�n felszisszent. Lassan feln�zett, Jacobra szegezve ellens�ges tekintet�t
– Sajn�lom, kutya !
Nem okoztam s�r�l�st neki – mondta g�nyos �llel hangj�ban.
M�g mindig hideg volt, b�r nem annyira mint kor�bban. �tkulcsoltam karjaimat magma
el�tt.
Tess�k. Mondta Edward, �jra nyugodtan. Egy es�kab�tot vett fel a f�ldr�l �s
ter�tette a kab�tomra.
Ez Jacob-� – ellenkeztem.
“Jacobnak sz�rmebund�ja van – g�nyol�dott f�lre�rthetetlen�l Edward.
�n ink�bb a h�l�zs�kot haszn�ln�m, ha nem b�nod. Jacob nem vet r�la tudom�st,
ahogy megker�lve minket az als� h�l�zs�kba cs�szott. - M�g nem voltam k�sz az
�bred�sre. Nem ez volt a legjobb �jszak�m…
A te �tleted volt- mondta Edward szenvtelen�l.
Jacob felkuporodott, szemei csaknem csukva. �s�tott. Azt mondtam, nem ez volt a
legjobb �jszak�m. Csak ennyit, nem aludtam eleget. Azt hittem Bella sosem fogja be
v�gre a sz�j�t.
�sszer�ndultam, arra gondolva, vajon mit mondhattam �lmomban ? A lehet�s�gek
r�miszt�ek voltak.
�r�l�k, hogy j�l �rezted magad – morogta Edward.
Jacob fekete szemeit rebegtette – Sz�val neked nem volt kellemes �jszak�d ? k�rdezte
�nel�g�lten.
Nem ez volt �letem legrosszabb �jjele.
Akkor ez volt a legjobb? folytatta Jacob perverz k�jjel
Lehet.
Jacob elmosolyodott �s becsukta szemeit.
De Edward tov�bbment. Ha a helyedben lettem volna, nem csak egy j� �jszak�m lett
volna, hanem �letem legjobb �jszak�ja ! Err�l �lmodozz !
Jacob r�villantotta szem�t. Lassan fel�lt, v�llait megfesz�tve.
Tudod mit? azt hiszem, kiss� zs�folt itt.
-M�sban nem �rthetek egyet.
K�ny�kkel bord�n v�gtam Edwardot – val�sz�n�leg z�z�d�st okozva ezzel magamnak
Azt hiszem, majd m�skor p�tolom be az alv�st – v�gott egy pof�t Jacob. �gyis
besz�lni akartam Sammel.
Let�rdelt �s az ajt�t kicipz�razta.
F�jdalom k�szott v�gig a gerincemen, a gyomromba hatolva, ahogy hirtelen
r�eszm�ltem, lehet, hogy ez az utols� alkalom, amikor l�thatom. Visszamegy Samhez,
hogy a v�rszomjas �jsz�l�tt v�mp�rok hord�j�val harcoljon.
Jake, v�rj – kiny�jtottam a karom, hogy el�rjem kez�t.
F�lreh�zta karj�t, miel�tt ujjaim c�lba �rtek volna.
K�rlek Jake, nem maradn�l ?
Nem!
. A sz� kem�ny �s hideg volt. tudtam, hogy arcom nem pal�stolja f�jdalmam, mert
s�hajtott egyet, egy f�lmosollyal kifejezve �rz�seit.
Ne agg�dj Bella. Minden rendben less, ahogy mindig. Er�ltetetten nevetett. Emellett,
gondolod, hagyn�m hogy Setg elfoglalja a helyem? �lvezze a sikert �s learassa a
dics�s�get? Rendben. Horkant fel.
Vigy�zz magadra, l�gy �vatos !
Kiment a s�torb�l miel�tt befejezhettem volna.
Pihenj, Bella, hallottam motyog�s�t k�v�lr�l, ahogy visszah�zta a cipz�rt.
Hallgattam volna t�volod� l�pteit, de teljesen cs�nd volt. A sz�l se rebbent. Hallottam a
t�voli mad�rdalt a hegyr�l, de semmi m�st.
�sszeh�z�dtam a kab�tomban �s nekid�ltem Edward v�ll�nak. Sok�ig csendben
voltunk.
 Mennyivel tov�bb? - k�rdeztem
Alice azt mondta Samnek, egy �ra less. mondta Edward nyugodtan.
Egy�tt madarunk, b�rmi lesz.
“B�rmi lesz, mondta egyet�rt�en.
Tudom, agg�dom miattuk.
Tudj�k hogy kezelj�k magukat. Biztos�tott Edward, sz�nd�kosan gyeng�d hangon. K�r,
hogy kihagyom a bulit !
Megint ez a buli. Orrom kit�gult.
V�llam k�r� fonta karjait. Ne agg�dj ! nyomat�kos�totta, �s megcs�kolta a homlokom.
Mintha lenne r� m�d, hogy ezt elker�ljem. – Rendben, rendben.
Akarod, hogy sz�rakoztassalak –k�rdezte arcomat cir�gatva
�nk�ntelen�l megremegtem, a reggel m�g mindig hideg volt.
Tal�n majd m�skor – v�laszolt mag�nak, �s elh�zta a kez�t.
M�s m�dja is van, hogy elsz�rakoztass.
Mit szeretn�l?
Mes�lhetn�l a legjobb �jszak�idr�l. Javasoltam. K�v�ncsi vagyok.
Nevetett – Tal�lgass !
Megr�ztam a fejem – t�l sok �jszaka van, amir�l nem tudok. Egy �vsz�zadnyi.
Lesz�k�tem neked. A legjobbak az�ta t�rt�ntek, hogy veled tal�lkoztam.
Csakugyan?
Igen, csakugyan. el�g b�ven sz�m�tva.
 Gondolkodtam egy
pillanatig- �n csak az eny�imre gondolhatok. Vallottam be.
Az val�sz�n�leg ugyanaz lesz ! B�tor�tott.
Nos, az els� �jszaka volt. Amikor ottmaradt�l.
Igen, nekem is az volt a legjobb. Term�szetesen, nem volt�l magadn�l a legjobb
r�szn�l.
�gy van. eml�keztem. Azon az est�n is besz�ltem �lmomban.
Igen, mondta egyet�rt�en.
Arcomat el�nt�tte a forr�s�g, ahogy gondolkodtam, vajon mit is mondhattam �lmomban
Jacob karjaiban. Nem eml�keztem,mir�l �lmodtam, vagy hogy egy�ltal�n �lmodtam e.
�gyhogy nem volt seg�ts�g.
Mit mondtam m�lt �jjel? Suttogtam m�g halkabban.
V�lasz helyett v�llat vont �s grimaszolt.
Ilyen rosszat?
Semmi borzalmasat. s�hajtott.
K�rlek, mondd el.
Legink�bb a nevemet mondtad, amit mindig.
Ez nem rossz. v�laszoltam k�r�ltekint� egyet�rt�ssel.
Majdnem a legv�g�n, elkezdt�l valami lehetetlens�get motyogni. Jacob, �n Jacob-om.
M�g a suttog�sban is hallottam a f�jdalmat. De Jacob-od nagyon �lvezte ezt.
Kiny�jtottam a nyakam, megfesz�tve, hogy ajkaim el�rj�k az �ll�t. Nem l�thattam a
szem�t, mert a s�tor plafonj�t b�multa.
Sajn�lom. motyogtam. Ez csak egy m�dja, ahogy k�l�nbs�get teszek.
k�l�nbs�get teszel?
Dr. Jekyll �s Mr. Hyde k�z�tt. Ak�z�tt a Jacob k�z�tt, akit kedvelek, �s a m�sik k�z�tt,
aki pokolian bosszant. Magyar�ztam.
�rhet�. v�laszolta b�k�t�en. Mondj egy m�sik kedvenc �jszak�t !
Olaszorsz�gb�l hazafel� rep�lve.
Rosszall�an n�zett.
 Az nem a kedvenceid k�z�l val�? k�rdeztem csod�lkozva.
De, tulajdonk�ppen az egyik azok k�z�l. Csak meglept�l, hogy rajta van a list�don. Nem
volt v�gig az a nevets�ges benyom�sod, hogy csak sz�n�szkedek a rossz
lelkiismeretem miatt, �s elillanok ahogy kiny�lik a rep�l�g�p ajtaja?
De. elmosolyodtam. De te m�gis ottmaradt�l.
Megcs�kolta a hajam. Jobban szeretsz, mint azt meg�rdemlem.
Felnevettem ezen a nevets�ges felt�telez�sen. A k�vetkez� pedig az Olaszorsz�got
k�vet� �jszaka lenne – folytattam.
H�t igen, az ott van a list�n. Igaz�n vicces volt�l.
Vicces? – tiltakoztam.
Nem gondoltam, hogy a fant�zi�d ilyen �l�nk. Egy �r�kk�val�s�gig tartott
meggy�zn�m, hogy �bren volt�l.
M�g mindig nem vagy benne biztos. suttogtam. Ink�bb �lomnak t�nt�l mint val�s�gnak.
Most pedig mondd el a tieidet. Kital�ljam, mi van az els� helyen?
Nem. – az k�t �jszak�val ezel�tt volt, amikor v�gre igent mondt�l, hogy hozz�m j�ssz.
Elk�pedtem.
Ez nincs a list�don?
Arra gondoltam, ahogy megcs�kolt, a b�tor enged�kenys�gre amit gy�jt�ttem, �s
megv�ltoztattam a v�lem�nyem. Igen….rajta van. De fenntart�sokkal. Nem �rtem, mi�rt
ilyen fontos ez neked. M�r megkapt�l �r�kre.
100 �v m�lva, ha el�g tapasztalatot gy�jtesz, hogy �rt�keld a v�laszt, majd el fogom
magyar�zni.
Majd eml�keztetlek r�, hogy magyar�zd el -100 �v m�lva.
El�gg� felmelegedt�l? k�rdezte hirtelen.
Rendben vagyok. biztos�tottam. Mi�rt?
Miel�tt v�laszolhatott volna, a s�torra borul� cs�ndet egy f�lsiket�t�, f�jdalmas �v�lt�s
foszlatta szerte. A hang minden ir�nyb�l visszhangzott a hegyoldal kop�r k�szikl�ir�l, �s
megt�lt�tte a leveg�t.
Az �v�lt�s �gy hasadt a tudatomba, mint egy torn�d�, egyszerre volt idegen �s ismer�s.
Idegen, mert sosem hallottam ilyen k�nnal telt s�r�st. Ismer�s, mert ismertem a hangot.
Felismertem �s meg�rtettem a jelent�s�t, t�k�letesen. Nem tettem k�l�nbs�get, amikor
Jacob nem emberk�nt vony�tott. Nem volt sz�ks�gem tolm�csra.
Jacob k�zel volt, �s minden egyes sz�t tiszt�n hallott, amit besz�lt�nk. Jacob k�nl�dott.
A vony�t�s egy furcsa, gurgul�z� zokog�sba fulladt. Majd csend lett �jra.
. Nem hallottam a csendes menek�l�s�t. De �rzetem. �rzem a t�voll�t�t, rosszul
felt�teleztem kor�bban, az �res helyet, amit h�trahagyott.
Csak mert a h�sug�rz�d a v�g�t j�rja. V�laszolt Edward halkan. A fegyversz�netnek
v�ge. tette hozz�, olyan halkan, hogy nem voltam benne biztos, csakugyan ezt mondta.
 Jacob hallott minket. suttogtam.
Ez nem k�rd�s volt.
Igen
Tudtad v�gig.
Igen
A semmibe b�multam.
�g�rtem fair k�zdelmet. eml�keztetett halkan. �s meg�rdemli, hogy tudja.
Fejemet a kezeimbe temettem.
D�h�s vagy r�m? k�rdezte.
Nem r�d. Elborzadok magamt�l.
Ne gy�t�rd magad. mondta
Persze, mondtam egyet�rt�en. Sp�rolnom kellene az er�mmel, hogy Jacobot
gy�t�rhessem m�g. Nem hagyhatom egyetlen porcik�j�t sem megk�nzatlanul.
Tudta, mit csin�l.
Szerinted ez sz�m�t? Pislogva pr�b�ltam k�nnyeimet elrejteni, de a hangom el�rult.
Szerinted �rdekel, fair volt e vagy hogy kell�en figyelmeztetve lett ? Minden alkalommal,
ha erre j�rok, megsebzem �t. A hangom er�sebb, hiszt�rikusabb lett. Ocsm�ny ember
vagyok !
Szorosan �t�lelt – nem, nem vagy az.
De igen ! Mi a baj velem? A karjaival k�zd�ttem, � elengedett �lel�s�b�l. Meg kell
tal�lnom �t!
Bella, � m�r m�rf�ldekre van, is kint nagyon hideg van.
Nem �rdekel. K�ptelen vagyok csak itt �lni. Levettem Jacob es�kab�tj�t, �s beb�jtattam
l�baimat a csizm�mba, majd az ajt�hoz cs�sztam, l�baim elg�mberedtek. Nekem, �n…
nem tudtam, hogy fejezzem be a mondatot �s hogy mit tegyek. De b�rhogy is,
kinyitottam az ajt� cipz�rat �s kim�sztam a fagyos reggelbe.
Sokkal t�bb h�ra sz�m�tottam a kem�ny �jjeli vihar ut�n. Val�sz�n�leg a sz�l, mintsem a
Nap olvasztotta volna meg, mely d�l-keleten ragyogott a havon, hunyorgatva szemem,
ami m�g nem szokott hozz�. A leveg�t harapni lehetett, de hal�losan nyugodt volt
minden �s az id� is jobbra fordul, ahogy feljebb k�szik a Nap.
Seth Clearwater egy kisz�radt feny�fa t�rzs�n kuporgott, fej�t mancs�ra hajtva, a
t�levelek k�z�tt, egy vastag lucfeny� �rny�k�ban. Homoksz�n� bund�ja csaknem
�szrevehetetlen volt a sz�raz t�levelek k�zt, de megl�ttam a csillog� havat , ahogy
nyitott szem�ben t�kr�z�d�tt. Engem b�mult v�dl�n.
Tudtam, hogy Edward k�vet, ahogy a f�k fel� botladoztam. Nem hallottam �t, de a Nap
t�kr�z�d�tt a b�r�n, sziv�rv�nyt sz�rva el�m. Nem ny�lt fel�m, hogy meg�ll�tson, am�g
n�h�ny l�p�st nem tettem a f�k �rny�k�ba �rve.
Keze elkapta a bal csukl�mat. Nem foglalkoztam vele. Megpr�b�ltam kiszabadulni.
Nem mehetsz ut�na. Ma nem. M�r majdnem itt az id�. �s ha elt�vedn�l, azzal senkinek
sem haszn�ln�l.
Csavargattam a csukl�m, hasztalanul pr�b�ltam kih�zni.
Sajn�lom Bella. suttogta. Sajn�lom, hogy ezt tettem.
Te nem tett�l semmit. Az �n hib�m. Mindent �n rontottam el. �n tudtam volna…amikor
mi…nekem nem kellett volna….�n…..�n….. zokogtam
“Bella, Bella.”
Karjaiba z�rt, �s k�nnyeim az ing�t �ztatt�k.
El kellet volna mondanom neki. El kellet volna, mondani. Mit? Min v�ltoztatott volna?
Nem �gy kellet volna r�j�nnie.
Akarod, hogy megpr�b�ljam visszahozni, akkor tudn�l vele besz�lni. Van m�g egy kis
id�. Mormogta Edward, elfojtott k�nl�d�ssal hangj�ban.
B�lintottam, mellkas�hoz b�jva. F�ltem a szem�be n�zni.
Maradj a s�torn�l, r�gt�n j�v�k.
Karjai elt�ntek. Olyan hirtelen t�nt el, hogy szinte �szre se vettem. Mire k�r�ln�ztem,
sehol sem l�ttam, egyed�l maradtam.
�jra s�r�s t�rt r�m. Ma mindenkit csak b�ntottam. Volt egy�ltal�n b�rmi, amit nem
rontottam el?
Nem tudtam, mi�rt f�jt most ez nekem ennyire. Nem olyan volt, mintha nem tudtam
volna el�re. De Jacob m�g sosem reag�lt ilyen er�sen – elvesz�tve t�lzott
magabiztoss�g�t, �s kimutatva f�jdalm�nak teljes intenzit�s�t.
�nz� voltam, b�nt�, minden szerettemnek f�jdalmat okoztam. Szenved�s�nek hangja
m�g bennem volt, valahol m�lyen a sz�vemben. R�gt�n ott a a m�sik f�jdalom mellett. A
f�jdalom, amit Jacob sajn�lata miatt �reztem. Amivel Edwardot is megb�ntottam. Mivel
nem l�ttam, hogy Jacob megnyugodott, ez volt az egyetlen dolog, amit tehettem.
Olyan voltam mint Cathy, a Wuthering Heights-b�l, csak nekem csak az �n
lehet�s�geim sokkal jobbak voltak, sem egy gonosz, sem egy gy�nge. �s csak �ltem itt,
s�rtam, �s nem tettem semmit, hogy kijav�tsam a saj�t hib�m.Pontosan �gy, mint Cathy.
Nem engedhettem, hogy az ami b�ntott, tov�bb befoly�solja d�nt�seimet. M�r t�l k�s�
volt, �s helyesen kellett cselekednem. Tal�n m�r el is mulasztottam a lehet�s�get. Tal�n
Edward m�gsem tudja visszahozni. �s ezt kell kell majd fogadnom, �s tov�bbl�pnem a
saj�t �letemmel. Edward sosem l�that k�nnyeket hullatva Jacob Black miatt. Nem less
t�bb k�nny. Hideg ujjaimmal let�r�ltem az utols� k�nnycseppeimet most.
De Edward visszahozta Jacobot. �gy t�rt�nt. El kellett mondanom neki, hogy menjen el
�s sose j�jj�n vissza.
Mi�rt volt ez ilyen neh�z? Sokkal nehezebb, mint elb�cs�zni m�s bar�taimt�l, mint pl
Angela vagy Mike ? Nem kellett volna, hogy �gy b�ntsa a sz�vemet. Azt kaptam, amit
akartam. Nem kaphattam meg mindkettej�ket, hiszen Jacob nem lehetett volna csup�n
egy bar�t. Most j�tt el az id�, hogy err�l lemondjak. Hogy lehet valaki ennyire
nevets�gesen telhetetlen?
T�l kellett l�pnem azon az irrit�l� �rz�sen, hogy Jacob az �letem r�sze, hozz�m
tartozik. � nem lehet velem, nem lehet az �n Jacob-om, hiszen �n m�shoz tartozom.
Visszas�t�ltam a kis tiszt�sra, l�baimat vonszolva. Amikor a ny�lt ter�letre �rtem,
elvakulva pislogtam az �les f�nyt�l, gyorsan Seth fel� pillantottam – nem mozdult a
t�lev�l �gy�b�l az�ta sem – azt�n m�sfel� n�ztem, kiker�lve pillant�s�t.
�reztem, hogy a hajam �sszek�col�dott, mint a med�za karjai. Ujjaimmal belet�rtam, de
r�gt�n abbahagytam. hisz kit �rdekelt most, hogy n�zek ki?
Megragadtam a s�tor ajtaja mellett l�g� kulacsot, �s megr�ztam. Volt benne, �gy
lecsavartam a kupakot, �s ittam egy kortyot a jeges v�zb�l. Volt valami ennival� is
valahol, de nem �reztem �hs�get, ez�rt nem kerestem meg. �tl�pkedtem a ragyog� kis
tiszt�son, v�gig �rzetem Seth tekintet�t magamon. Nem n�ztem r�, gondolataimban
�jra fi�k�nt l�ttam, nem pedig �ri�si farkask�nt. Sokkal ink�bb olyannak, mint a fiatal
Jacob.
Meg akartam k�rni Seth-et, hogy jelezzen, ugasson, adjon valami jelet, ha Jacob
visszaj�n.De meggondoltam magam. Semmin sem sz�m�tana, ha Jacob visszaj�nne.
M�g k�nnyebb is lenne, ha nem j�nne. B�rcsak sz�lni tudn�k valahogy Edwardnak.
Seth vakkantott egy pillanatra, majd l�baira �llt
Mi van? k�rdeztem ostob�n.
Tudom�st sem vet r�lam, a fa cs�cs�ra �getett, orr�t Nyugat fel� f�rta. Ny�sz�t�sbe
kezdett.
J�nnek amazok? k�rdeztem k�vetel�n. A tiszt�son?
R�m n�zett, �s gyeng�den vakkantott egyet, majd orr�t figyelmeztet�en ism�t Nyugat
fel� ford�totta, �s ny�sz�tett.
Mi�rt voltam ennyire bolond? Mit gondoltam, amikor elk�ldtem Edwardot? Hogy
gondolhattam, meg�rtem mi t�rt�nik? Hisz nem is �rtem a farkasok nyelv�t.
Jeges f�lelem k�szott v�gig a gerincemen. Mi van, ha nincs t�bb id�? Mi van, ha
Edward �gy d�nt, ott marad �s csatlakozik a harchoz?
A jeges f�lelem�rzet a gyomromba k�szott. Mi van, ha Seth aggodalm�nak semmi k�ze a
tiszt�shoz? Mi van, ha Jacob �s Edward egym�snak estek, valahol messze az
erd�ben? Ugye nem tenn�nek ilyet?
Hirtelen r�d�bbentem, hogy megtenn�k – ha a nem megfelel� szavak j�nnek el�.
Eszembe jutott a reggeli fesz�lts�g teli helyzet s�torban, arra gondoltam, hogy
al�becs�ltem, milyen k�zel voltak a vereked�shez.
T�bbet nem is �rdemelhetn�k, minthogy mindkettej�ket elvesz�tsem valahogy.
A jeges f�lelem m�r a sz�vemig �rt.
Miel�tt �sszeestem volna a r�m�lett�l, Seth felhorkant, valahonnan a torka m�ly�r�l, �s
visszafordult, majd visszafoglalta a pihen�hely�t. Ez megnyugtatott, de ugyanakkor
irrit�lt. Nem tudna legal�bb egy �zenetet firk�lni a f�ldre vagy valami?
A gyalogl�s megizzasztott. Levettem a kab�tomat, a s�torba dobtam. Majd
visszamentem a f�k k�z�tt az �sv�nyen.
Seth �jra l�baira �llt hirtelen, nyak�n felborzol�dott a sz�r. K�r�ln�ztem, de semmit sem
l�ttam. Ha nem hagyta volna abba, m�r �pp meg akartam volna dobni egy tobozzal.
Felmordult, m�ly figyelmeztet� hangon. A nyugati r�sz fel� fordulva, ezzel ism�t
nyugtalans�got hozva r�m.
Csak mi vagyunk, Seth – mondta Jacob a t�volb�l.
Pr�b�ltam megmagyar�zni magamnak, mi�rt kapcsolt a sz�vem negyedik fokozatba,
ahogy meghallottam a hangj�t. Biztos csak a f�lelem miatt, hogy mitt mondjak neki, csak
emiatt. Nem engedhetem meg magamnak, hogy �r�ljek a visszat�r�s�nek. Ez �ppen a
megfelel� ellenkez�je lenne.
Els�nek Edward �rt a l�t�k�r�nkbe., arca nyugodt volt. Ahogy kil�pett az �rny�kb�l, a
Nap ragyogott b�r�n, ahogy kor�bban a havon. Seth fogadta, elsz�ntan a szem�be n�zve.
Edward lassan b�lintott, �s agg�dva r�ncolta homlok�t.
Igen, ez minden ami kell nek�nk. motyogta mag�nak, miel�tt a nagydarab farkashoz
fordult. Azt hiszem nem kell meglep�dn�nk. De hamarosan itt az id� ! K�rlek, k�rd meg
Samet �s Alice-t hogy v�gleges�ts�k a tervet.
Seth biccentett egyet, �s azt k�v�ntam, b�rcsak tudn�k morogni. � most val�ban tudott.
Megfordultam, �szrevettem hogy Jacob ott van.
H�ttal �llt, abba az ir�nyba n�zve, ahonn�t j�ttek. V�rtam, hogy megforduljon.
Bella-motyogta Edward, hirtelen mellettem teremve. R�m b�mult, csak aggodalom volt a
szem�ben. Sosem �rt v�get nagylelk�s�ge. Sokkal kev�sb� �rdemeltem meg �t most,
mint eddig valaha.
Van itt egy kis komplik�ci�-mondta sz�nd�kosan nyugodt hangon. Elmegyek, elviszem
Seth-et egy kicsit, hogy rendbe hozzam a dolgot. Nem leszek messze, de nem fogok
hallgat�zni sem. Tiszt�ban vagyok vele, hogy nincs sz�ks�ged hallgat�s�gra most,
b�rmi is lesz a d�nt�sed.
Csak az utols� szavakn�l t�rte �t f�jdalom a hangj�t.
Nem szabad soha t�bb� b�ntanom �t. Ez less az �n k�ldet�sem eg�sz �letemben. Nem
lehetek soha t�bb� az oka annak, hogy ism�t ezt a pillant�st l�ssam a szem�ben.
T�l ideges voltam m�g ahhoz is, hogy megk�rdezzem, mif�le �j probl�ma mer�lt fel. Nem
volt sz�ks�gem m�r m�sra.
Siess vissza- suttogtam
Gyeng�den megcs�kolta ajkaim, azt�n elt�nt az erd�ben Seth-el az oldal�n.
 Jacob m�g mindig a f�k �rny�k�ban �llt. Nem l�ttam tiszt�n az arckifejez�s�t.
Sietek Bella, nem �rek r�. Mondta szomor�, tompa hangon. Mi�rt nem z�rod le ezt?
Nyeltem egyet. A torkom hirtelen kisz�radt, �s nem voltam benne biztos, hogy meg
tudok sz�lalni.
Csak mondd, amit akarsz, �s fejezd be.
M�ly leveg�t vettem.
Sajn�lom, hogy egy ilyen rohad�k vagyok. suttogtam. Sajn�lom, hogy ilyen �nz� voltam.
B�rcsak sosem tal�lkoztam volna veled, �s sosem okoztam volna f�jdalmat, ahogy
tettem. T�bb� nem tenn�m, �g�rem. T�vol maradok t�led. Elmegyek az �llamb�l is.
T�bb� nem kell r�m n�zned.
H�t ez nem sok egy bocs�natk�r�snek. mondta keser�en
K�ptelen voltam suttog�sn�l hagosabban v�laszolni. – akkor h�t �ruld el, mit kellene
tennem?
Mi van, ha nem akarom, hogy elmenj? Mi van, ha azt szeretn�m, maradj, b�rmilyen �nz�
is vagy? Nem lehetne belesz�l�som a dologba, ha m�r �rint engem is?
Ez nem oldana meg semmit, Jake. Nem kellett volna veled maradnom, hiszen teljesen
m�s dolgokat akartunk. �s nem fog javulni. Csak tov�bbra is f�jdalmat okozn�k neked.
De �n nem akarlak megb�ntani soha t�bb�. Gy�l�l�m ezt. - Elcsuklott a hangom.
 Fels�hajtott. - El�g. Nem kell t�bbet mondanod.
El akartam mondani, mennyire hi�nyozni fog, de beleharaptam a nyelvembe. Nem
jav�tana a helyzeten.
Egy pillanatig csendben �llt, a f�ldet b�mulva. Harcoltam �rzelmeimmel, hogy
odamenjek �s �t�leljem.
Hirtelen felemelte a fej�t.
Nos, nem te vagy az egyed�li, aki fel�ldozhatja mag�t. mondta er�sebb hangon. Ezt a
j�t�kot ketten j�tssz�k
Micsoda?
�n is cs�ny�n viselkedtem. Sokkal nehezebb� tettem a dolgodat, mint kellett volna.
Feladhattam volna m�r az elej�n. De �n is f�jdalmat okoztam neked.
Az �n hib�m.
Nem engedem, hogy minden�rt saj�t magadat hib�ztasd, Bella. Vagy minden dics�s�g
a tied legyen, azt sem. Tudom j�l, hogy v�lthatom meg magam.
Mir�l besz�lsz? k�rdeztem. Hirtelen megr�m�ltem fagyos pillant�s�t�l.
Feln�zett a Napra,majd r�m mosolygott. –El�g nagy csata k�sz�l�dik odalent. azt
hiszem nem less neh�z kit�r�lni magam a k�pb�l.
Szavai agyamig hatoltak, lassan, egyt�l egyig, �s nem kaptam leveg�t. Annak ellen�re,
hogy minden er�mmel ki akartam v�gni Jacobot az �letemb�l, nem fogtam fel eddig a
pillanatig, milyen m�lyre is kell a k�snek hatolnia.
Jaj, ne, Jake, Nem, nem ,nem. h�r�gtem. Ne, Jake, k�rlek ne tedd. T�rdeim remegni
kezdtek.
Mi a k�l�nbs�g Bella? Ez csak k�nnyebb� tenn� a helyzetet mindannyiunknak. M�g el
sem k�ne k�lt�zn�d.
Nem – emeltem fel a hangom. Nem Jacob, nem engedem, hogy ezt tedd.
�s hogyan �ll�tan�l meg? G�nyol�dott mosolyogva.
Jacob, k�ny�rg�k neked. Maradj velem. T�rdre borultam volna, ha egy�ltal�n k�pes
lettem volna megmozdulni.
15 percig, am�g elmulasztok egy j� kis buny�t? �s azt�n elmenn�l, ahogy biztons�gban
tudn�l? Viccelsz, ugye?
Nem fogok elmenni. Meggondoltam magam. Kital�lunk valamit Jacob. mindig van
kompromisszum. Ne menj !
Hazudsz !
Nem hazudok. Tudod j�l, milyen rossz hazudoz� vagyok. N�zz a szemembe. Itt fogok
maradni, ha megteszed.
Arca megkem�nyedett. �s majd lehetn�k a tan�d az esk�v�n?
Ez volt az a pillanat, amikor megsz�lalhattam volna, de az egyetlen v�lasz, amit ki
tudtam ny�gni ez volt – K�rlek.
Erre gondoltam – mondta, nyugodt arckifejez�ssel �jra, de kavarg� f�nyekkel
szem�ben.
Szeretlek, Bella – motyogta.
Szeretlek, Jacob – suttogtam elf�l� hangon.
Elmosolyodott. - Jobban ismerlek, mint te saj�t magadat.
Megfordult, hogy elmenjen.
B�rmit. Sz�ltam ut�na elfojtott hangon – b�rmit megteszek, amit csak akarsz Jacob.
Csak ne tedd ezt!
Meg�llt, �s lassan visszafordult.
Nem eg�szen �rtem, mire gondolsz.
Maradj - k�ny�r�gtem
Megr�zta fej�t. Nem, elmegyek. Meg�llt egy pillanatra, mintha eld�ntene valamit. – De a
sorsa b�zom magam.
hogy �rted ezt ?– ny�gtem ki
Nem csin�lok semmit el�re eltervezve – csak teszem a dolgom, a legjobb tud�som
szerint, �s megl�tjuk, mi less. Megvonta a v�ll�t. – Ha meg tudn�l gy�zni, t�nyleg
akarnod kellett hogy visszaj�jjek. Jobban mint ahogy �nzetlen pr�b�lt�l lenni.
Hogyan? - k�rdeztem
Megk�rhetn�l – javasolta.
Gyere vissza. suttogtam. hogy k�telkedhet ebben, hogy t�nyleg ezt akarom?
Mosolyogva megr�zta a fej�t. Nem err�l besz�ltem.
Egy m�sodpercig tartott, hogy meg�rtettem, amit mondott, �s a fels�bbrend�
arckifejez�s�t – biztos volt a reakci�mban. abban a pillanatban, ahogy r�j�ttem, mit
akar, kipattantak bel�lem a szavak, an�lk�l hogy felm�rtem volna a lehets�ges
k�vetkezm�nyeket.
Megcs�koln�l, Jacob ?
Meglep�dve �s gyanakv�n n�zett r�m. - Te bl�ff�lsz.
Cs�kolj meg, Jacob. Cs�kolj meg �s gyere vissza.
Hezit�lt az �rny�kban. F�lig visszafordult nyugat fel�, t�rzs�t elford�tva t�lem, l�baival
lec�vekelve. M�g mind�g elfordulva, tett egy t�tova l�p�st fel�m. Majd m�g egyet. Fel�m
ford�totta arc�t. K�tkedve n�zett r�m.
Visszab�multam.
Fogalmam se volt, milyen arcot v�gok.
Jacob a sarkaira �llt, �s �thidalta a k�zt�nk l�v� t�vols�got 3 hatalmas l�p�ssel.
Tudtam, hogy kihaszn�ln� az el�ny�s helyzetet. Sz�m�tottam r�. Nyugodtan v�rtam,
csukott szemmel, ujjaimat �k�lbe szor�tva az oldalamon – ahogy keze elkapta arcomat
�s sz�ja megtal�lta az eny�met, oly hevesen, m�r-m�r er�szakosan.
�reztem a d�h�t a sz�j�n, ahogy tal�lkozott az �n vonakod�, passz�v ellen�ll�sommal.
Egyik kez�vel a tark�mat fogta, csavargatva hajam t�v�t. A m�sikkal durv�n
megragadta v�llam, megr�zott, �s mag�hoz r�ntott. Kez�vel lejjebb haladt karomon,
csukl�mra tal�lva. Karomat nyak�hoz h�zta, otthagytam, m�g mindig �k�lbe szor�tott
k�zzel, bizonytalanul, milyen messze kell elmennem k�ts�gbees�semben, hogy �letben
tarthassam. Eg�sz id� alatt meglep�en puha �s meleg ajkaival megpr�b�lta v�laszra
b�rni ajkamat.
Ahogy biztos volt benne, hogy karomat nem veszem le nyak�b�l, elengedte a csukl�m
�s a derekamhoz ny�lt. Forr� keze r�tal�lt a b�r�mre, el�rer�ntott, �gy hogy testem az
�v�nek �tk�z�tt.
Ajkai otthagyt�k a sz�mat egy pillanatra, de tudtam, m�g messze van att�l, hogy
befejezze. Sz�j�val �llam vonal�t k�vette, majd a nyakamat fedezte fel. Elengedte a
hajam, m�sik karom�rt ny�lva, hogy azt is nyak�ba helyezze.
Azt�n mindk�t karj�t derekam k�r� fonta, �s ajkaival a f�lemre tal�lt.
Enn�l sokkal jobban tudod ezt csin�lni, Bella – suttogta rekedten. – T�l�rt�keled ezt!
Megremegtem, ahogy �reztem az �rint�s�t a f�lcimp�mon.
Ez az! – morogta. Csak egyszer, engedd el magad, hagyd hogy azt �rezd amit �rzel !
Mechanikusan megr�ztam a fejem, am�g egyik keze ism�t a hajamba nem t�rt,
meg�ll�tva.
hangja savany�v� v�lt – Biztosan azt akarod, hogy visszaj�jjek? vagy azt, hogy
meghaljak?
A d�h ostorcsap�sk�nt z�dult r�m. Ez t�l sok – nem harcolt tisztess�gesen.
Karjaim a nyaka k�r�l voltak, h�t megragadtam 2 hajtincs�t – nem t�r�dve a jobb
csukl�mban �rzett f�jdalommal- �s harcoltam, megpr�b�lta h�trah�zni az arcomat az
�v�t�l
De Jacob f�lre�rtette.
T�l er�s volt, hogy felismerje, az�rt h�zom a haj�t, hogy f�jdalmat okozzak. Azt
gondolta, v�gre beindultam, �s reag�lok r�.
Vad zih�l�ssal �jra megcs�kolt, ujjait vadul t�ncoltatva cs�p�m�n.
. A d�h l�kete kibillentett a bizonytalan egyens�lyomb�l. Az � v�ratlan,
eksztatikus reakci�ja teljesen fel�l�rta ezt. A hirtelen �lvezet teljes v�dtelens�ge
megt�rte elhat�roz�somat. A testem f�ggetlen�tette mag�t az agyamt�l, �s
visszacs�koltam. Minden ok ellen�re, ajkaim oly zavarba ejt�en mozogtak az �v�ben,
ahogy m�g soha ezel�tt. Mert vele nem kellett �vatosnak lennem, �s Jacob sem
�vatoskodott.
Ujjaim a haj�t szor�tott�k, de most k�zelebb h�ztam.
� volt mindenhol. Az �tf�r�d� napf�ny v�r�sre festette csukott szemh�jamat, ez illett a
forr�s�ghoz, ami el�nt�tt. Mindenhol forr�s�g volt. Semmit nem hallottam, vagy
�reztem, ami nem Jacob volt.
A tudatom egy pici darabja, mely k�pes volt �pelm�j�nek maradni, k�rd�seket �v�lt�tt.
Mi�rt nem hagyom ezt abba? �s ami a legrosszabb volt, hogy mi�rt nem �rzem azt,
hogy abba k�ne hagynom? Mert a v�llain l�g� karjaimnak tetszett, hogy a v�lla sz�les
�s er�s? Vagy mert karjai oly er�sen szor�tott�k testemet az � test�hez, �s ez m�gsem
volt el�g szoros nekem?
A k�rd�sek ostob�k voltak, mert tudtam a v�laszt. Hazudtam magamnak.
Jacobnak igaza volt. Mindig is igaza volt. Sosem volt csak egy bar�t. Ez�rt volt
k�ptelens�g k�nnyen b�cs�t mondani neki – mert szerelmes voltam bel�. Bel� is. �t is
szerettem, sokkal jobban, mint tehettem volna, �s m�gis, mindennek a tetej�be, m�g
bele is szerettem. De ez sem v�ltoztathatott a dolgokon. Csak arra volt el�g, hogy
mindkett�nknek m�g jobban f�jjon. Hogy m�g t�bb f�jdalmat okozzak neki, mint eddig
valaha.
Nem �rdekel semmi enn�l jobban – a f�jdalm�n�l. �n t�bb f�jdalmat �rdemeltem volna,
rem�ltem hogy rossz lesz. Rem�ltem hogy nagyon fogok szenvedni.
Ebben a percben �gy �rzetem, mintha egyek lenn�nk. Az � f�jdalma az eny�m is, �s
mindig is az �n f�jdalmam volt - az � �r�me az eny�m is. �r�m�t �reztem, de m�gis, ez
az �r�m f�jt is. Majdnem tapinthat�an – szinte �gette a b�r�m, mint a sav, lass� k�nnal.
. Egy r�vid, soha v�get nem �r� pillanatig,
teljesen m�sk�pp l�ttam k�nny-�ztatta szememmel a szemh�jamon �t. Mintha csak egy
sz�r�n kereszt�l n�ztem volna, l�ttam Jacob gondolatait. Pontosan l�ttam, mit adn�k
fel, pontosan l�ttam, ez az �j �nismeret mit venne el t�lem. L�ttam Charlie-t �s Ren�-t
egy fura koll�zsban Billy-vel �s Sam-el, �s La PUSh-t. L�ttam a tovat�n� �veket, ahogy
megv�ltoztatnak. L�ttam az irdatlan m�ret� v�r�sesbarna farkast, akit szerettem, aki
mindig ott �llt v�delmez�n, ha sz�ks�gem volt r�. A m�sodperc t�red�k�ig, l�ttam k�t
t�sk�s, fekete haj� gyermeket ahogy t�lem az ismer�s erd� fel� szaladnak. Ahogy
elt�ntek, elt�nt vel�k a l�tom�s t�bbi r�sze is.
Ekkor teljesen tiszt�n, egy sz�vbemarkol�, has�t� f�jdalmat �reztem, mint ahogy egy kis
darab kiszakad a nagy eg�szb�l.
Jacob ajka m�g mindig el�ttem volt. kinyitottam a szemem, � engem b�mult euf�rikusan
csod�lkozva.
Mennem kell. mondta
“NE
R�m mosolygott, a v�laszomnak �r�lt. Nem fog sok�ig tartan. �g�rte. De m�g egy dolog
el�bb….
Lehajolt, hogy megcs�koljon, �s semi okom nem volt az ellenkez�sre. Mi�rt tenn�m?
Ez�ttal teljesen m�s volt. Kezeivel puh�n s�mogatta arcom, forr� ajka gyeng�d volt �s
meglep�en bizonytalan. Egy r�vid, �s nagyon, nagyon �des cs�k volt.
Karjaival �tfont, �s biztons�gosan �t�lelt, am�g a f�lembe suttogott.
Ennek kellett volna az els� cs�kunknak lennie. Jobb k�s�n, mint soha.
A mellkas�n, ahol nem l�thatta, a k�nnycseppek kibuggyantak, �s tovag�rd�ltek.