Az els� tal�lkoz�s

Elj�tt a nap, amikor azt k�v�ntam, b�rcsak �gyban maradtam volna…

K�z�piskola.

Vagy a purgat�rium jobb sz� r�?

L�tezik, b�rmely m�s �t is, ahogy jobb� tehetn�m b�neimet, vagy csak ezzel tehetek valamit az �gy �rdek�ben? Egyre n�vekv� unalommal szeml�ltem, minden elt�lt�tt nap lehetetlen�l monoton…

�gy t�nik, �n ink�bb ilyenkor alszom, amennyiben az �lmot az akt�v peri�dusokat meg-megszak�t� veget�l�sk�nt defini�ljuk.

Kis reped�sek szaladtak fel a t�voli k�v�z� fal�n ,amelyek csak a k�pzeletemben l�teztek �s mint�ba rendez�dtek el�ttem.

Ez csak a hangok �tja volt, amelyek l�gy csobog�sk�nt t�lt�tt�k meg a fejem.

T�bb sz�z emberi hang, melyek unalommal utas�tottam el.

Amint egy ember elmegy a k�zelemben, �n mindig hallom �pp mi j�r a fej�ben.

Ma, egy �j di�kl�nyr�l val� v�lem�nyeket hallhattam m�r messzir�l.

El�gg� felizgatta a ked�lyeket a t�ma.

Minden egyes gondolatban felbukkant az �j l�ny, teh�t nagyon is sz�get �t�tt a fej�kben.

Csak egy �tlagos emberl�ny…

Az izgalom az �rkez�se f�l�tt f�raszt�an kisz�m�that� volt.- megj�tt a csillog�, �j j�t�k a gyerekeknek.

Az idi�ta sr�cok fele m�r, arr�l  �lmodozott, hogy milyen j� lesz megh�d�tani, csak mert vonzotta �ket az �jdons�g var�zsa.

Megpr�b�ltam er�sebben kiz�rni a hangokat a fejemb�l.

Csak n�h�ny hangot blokkoltam le a fejemben.

Tiszteletb�l, nem pedig ellenszenvb�l: a sz�leim�t, a k�t n�v�rem�t, �s a b�ty�im�t.

�k nyugodtan magukban tarthatt�k a gondolataikat, csak nagyritk�n hallgattam bel�j�k.

Mindig megpr�b�ltam tiszteletben tartani a priv�tszf�r�jukat.

Pr�b�ltam nem odafigyelni, h�tha az majd seg�t.

�n pr�b�ltam… tudtam, de most ink�bb m�gsem.

Rosalie �ppen mag�ra gondolt, mint �ltal�ban.

Elcs�pett egy k�pet mag�r�l, amint az �ppen visszat�kr�z�d�tt valakinek a szem�veg�r�l, �s a sz�ps�g�n t�prengett. Rosalie esze, olyan mint egy sek�ly medence, kev�s meglep� dolgot tartogat.

Emmett �ppen f�st�lg�tt a tegnapi elvesztett birk�z� meccse miatt, ami�rt Jasper lenyomta.

Ez az �sszes (korl�tozott) t�relm�t is felem�sztette, �pp a visszav�g�t tervezgette suli ut�nra.

Sosem �reztem r� k�sztet�st, hogy Emmet gondolatait hallgassam, mert sosem gondolt semmire, amit azt�n ne mondott volna ki, vagy csin�lt volna azon nyomban.

Tal�n az egyetlen, amit olyankor �reztem mikor a fej�kben hallgat�ztam a b�ntudat volt, ami�rt hallom, amit �k nem akarj�k, hogy tudjak.

Ha Rosalie egy sek�ly medence, akkor Emmett egy krist�ly tiszta t�.. �rny�k n�lk�l, titkok n�lk�l…

�s Jasper, nos � �pp szenvedett. Elnyomtam a jelet.

„Edward!”- Alice sz�lt hozz�m fejben.

Azonnal csak r� �sszpontos�tottam.

Ez ugyan olyan, mintha hangosan sz�lt volna hozz�m.

�r�ltem is mikor a nevem, annak idej�n kiment a divatb�l. El�g bosszant� volt, b�rki, b�rmikor gondolhatott Edward nev� ismer�sre �n meg mindig automatikusan felkaptam a fejem.

Alice �s �n j�k vagyunk, ebben a titkos t�rsalg�sban. Csak ritk�n vesznek �szre minket. Lekaptam a szemem a vakolaton k�gy�z� vonalakr�l, melyeket a gondolatok rajzoltak a szemeim el�.

„Hogy tartja mag�t?”- k�rdezte t�lem. Kicsit r�ncoltam a szem�ld�k�met �s elh�ztam a sz�m. Senki m�s nem vette �szre. Olyan j� lett volna, Jasper feje helyett ink�bb, megint az unalomba m�szni.

Alice figyelmeztet� hangj�t hallottam, hogy n�zzek a fej�be, mert Jaspert l�tja a most r�t�rt v�zi�j�ban.

R�sand�tott a sz�ban forg� sr�cra.

„Fenyeget b�rmilyen vesz�ly most a r�sz�r�l?”- szugger�lta bel�m a gondolatot. Majd el�h�vta a k�zeli j�v�r�l sz�l� v�zi�j�t, kiszor�tva a t�bbi monoton susmorg�st a fejemb�l. �n lassan jobbra ford�tottam a fejem, hogy megn�zzem az egyik t�gl�t, azt�n balra, hogy egy reped�sre pislogjak, ami a plafonon van. Csak Alice tudhatta, hogy �pp a fejemet r�zom.

Megnyugodott. ”Sz�lj, ha kezdene rosszra fordulni a helyzet!” A szememmel jeleztem, feln�ztem a plafonra, majd le az asztalra. ”K�sz�n�m, hogy megteszed!”- �r�ltem, hogy erre nem kellett hangosan v�laszolnom. M�gis mit mondhattam volna? Az „�r�m�mre szolg�l” el�g nagy ferd�t�s lenne a r�szemr�l. Nem szerettem Jasper szenved�s�t hallgatni…

T�nyleg sz�ks�g van az, ilyen k�s�rletekre? Nem esik j�l bevallanom, de mindig er�snek kell maradnunk, hogy a szomj�s�g ne t�rj�n fel benn�nk.- ez is seg�t kitolni az ingerk�sz�b�nket. De akkor sem t�l szerencs�s fl�rt�lni a katasztr�f�val.. Szerintem…

M�r k�t h�t telt el a legut�bbi vad�szatunk �ta, de az�rt m�g nem olyan m�rhetetlen�l neh�z sz�munkra. Csak egy kis k�nyelmetlens�g �r minket n�ha. – p�ld�ul, ha egy ember t�l k�zel megy el mellett�nk �s az illat�t hozz�nk sodorja a sz�l. De csak ritk�n esik meg ilyen…

Az �szt�neik megs�gj�k neki, azt, amit az esz�k nem �rt meg soha: vesz�lyesek vagyunk.

Jasper p�ld�ul �pp nagyon vesz�lyes.

Ebben a pillanatban egy apr� l�ny �ll meg a mellett�nk l�v� asztaln�l, hogy besz�lgessen a bar�taival. V�gig futtatja az ujj�t a sortj�n, azt�n a sz�ke haj�ba t�r. A f�t�testek ir�ny�b�l az illata fel�nk sz�ll.

�n m�r tudom mit fogok �rezni, mikor az illata megtal�l: f�jdalmasan ki fog sz�radni a torkom �s �res s�v�rg�st �rzek, majd a gyomromban, automatikusan �sszer�ndulnak az izmaim �s a m�reg fokozottam fog termel�dni a sz�mban ….

Ez mind norm�lis, �ltal�ban k�nny� lek�zdeni. Most sokkal nehezebb, megk�tszerez�dik, ahogy Jasper reakci�j�t vizsg�lgatom. Ikerszomj�s�g, mert ez nem csak az eny�m. Az �v�t is magamban �rzem.

Jasper elkezdi megtervezni, mit csin�lna vele. M�r l�tja mag�t – legsz�vesebben fel�llna Alice mell�l �s az apr� l�nyhoz menne. Led�nten�, a f�l�be suttogna �s az ajkait a nyaki art�ri�hoz �rinten�. Elk�pzelte, ahogy a l�ny v�re forr�n pulz�l a l�gy b�r alatt, melyen a fogai vannak.

Megkopogtatom a sz�k�t.

A tekintet�nk �sszetal�lkozik egy pillanatra, azt�n maga el� n�z. Hallom a sz�gyent �s a l�zadoz�st a fej�ben.

„Bocs�nat” mosolyodott el Jasper k�nyszeredettem.

Erre szimpl�n v�llat vontam.

„Semmit sem fogsz tenni” – mormolta Alice, hogy csillap�tsa Jasper bossz�s�g�t. – „l�ttam”.

Harcoltam a grimaszol�s ellen, hogy Alice tov�bb hazudhasson arr�l, amit l�tott. Egy cip�ben j�rtam vele, hiszen nem k�nny�, hogy hangokat hallok, neki meg l�tom�sai vannak a j�v�r�l. Megv�dj�k egym�s titkait.

„Seg�t egy kicsit, ha m�s emberekre gondolsz” – szugger�lta Alice magas, dallamos hangj�n, amely t�l gyors volt ahhoz, hogy az emberi f�l �rz�kelje. Ezt a m�dszert akkor haszn�ltuk, ha nem akartuk, hogy a k�zel�nkben �ll�k meghalljanak minket.

      „ A neve Whitney. Van egy k�rberajongott kish�ga. Az anyuk�ja h�vta meg Esmet arra a partira, nem eml�kszel?”

      „Tudom ki �.” – motyogta Jasper kurt�n. Elfordult �s kib�mult egy kis ablakon, az eresz alatt h�z�d� hossz� udvarra. A hangs�ly�b�l �t�lve lez�rta ezt a besz�lget�st.

      Le kell mennie vad�sznia ma �jjel. Nevets�ges lenne v�llalni a kock�zatot ezek ut�n, csak az�rt, hogy ellen�ll�bb� �s er�sebb� v�lj�k. M�g ki kell tapasztalnia saj�t hat�rait �s t�g�tania azokat. A kor�bbi szok�sai nem egyeztek a csal�dunk v�lasztott �letform�j�val. Nem k�ne ennyire letolnia mag�t az el�bbi kis k�zj�t�k miatt.

      Alice csendesen fels�hajtott, majd fel�llt t�lc�j�val – csak kell�k sz�munkra ez is – �s otthagyta jaspert. Tudta, hogy nem tudna t�bb b�tor�t�st adni neki most. Rosalie �s Emmet kapcsolata sokkal l�tv�nyosabb, mint az �v� Jasperrel, gondolta Alice, hiszen �k sokkal jobban kiismerik egym�s hangulat�t Jasperrel. Ha m�s is tudna gondolatot olvasni, csak �gy lenne igazs�gos…

      „Edward Cullen”

      Reflexb�l cselekszem. Megfordulok a hang ir�ny�ba, mely engem emlegetett, de nem sz�lt hozz�m senki, csak egy gondolat volt. �s akkor a szemem elcs�p egy apr� pillanatra egy nagy, barna szemp�rt a t�megb�l, melyet sz�v alak� arc keretezett. Ismertem ezt az arcot, b�r m�g sosem l�ttam azel�tt. �t l�ttam ma minden szembej�v� ember gondolataiban. Csak egy �j di�k, Isabella Swan. A v�ros �rmester�nek a l�nya, aki Forksba j�tt �lni, egyel�re ismeretlen okokb�l. Bella. Mindenkit kijav�t, aki a teljes nev�t haszn�lja.

      Unottan k�r�ln�zek, el�g volt egy pillanat, hogy r�j�jjek, nem � gondolt a nevemre.

      „Persze, � is a Cullenekr�l k�rdez…” – hallottam meg a hangot. Most m�r tudom, ki osztja az �szt r�lam. Jessica Stanley. M�r r�g�ta zaklat bels� monol�gjaival, amik velem kapcsolatosak. Micsoda megk�nnyebb�l�s volt, amikor v�gre felhagyott azzal az ideges�t� rajong�s�val… �lland�an  a lehetetlen �s nevets�ges �lmodoz�saiba menek�lt a  val�s�g el�l akkoriban. Azt k�v�ntam akkor, b�r elmagyar�zhatn�m neki, mi t�rt�nne a VAL�S�Gban, ha a sz�m �s a fogaim k�zel�be ker�lne.

      Pr�b�ltam kiz�rni a fejemb�l a bosszant� kis fant�zi�lgat�sait. A gondolat, hogy vajon mit reag�lhatna erre majdnem megmosolyogtatott, de elnyomtam a vigyort.

      „Milyen nagy n�pszer�s�gnek �rvend” – gondolta Jessica – „Pedig nem is olyan csinos…nem �rtem mi�rt b�mulja �gy Eric…vagy Mike.” – �sszerezzent, mikor az ut�bbi n�vre gondolt. Az �j rajong�s t�rgya Mike Newton, aki �ltal�nos n�pszer�s�gnek �rvendett, egy�ltal�n nem foglalkozott most vele. Ann�l ink�bb az �j l�nnyal…mint gyermek az �j, csillog� j�t�kkal.

      Cs�ny�n ki�lez�dtek Jessica gondolatai, de sz�v�jes arccal fordult hozz�, hogy elmagyar�zza, mi az amit �ltal�ban a csal�domr�l tudni lehet… Egy �j di�knak musz�j r�k�rdeznie erre…

      „Mindenki engem n�z ma is....”  - gondolja �nel�g�lten Jessica.  „Szeg�ny Bella, m�g k�t �vet kell leh�zzon velem egy oszt�lyban. .. m�g el kell kapnom Mikeot, hogy mit gondol r�la.”

      Ett�l kezdve nem voltam k�v�ncsi felsz�nes gondolataira, �s pr�b�ltam blokkolni a kapcsolatot, miel�tt jelent�ktelen gondolatai felideges�tettek volna.

      „Jessica Stanley �pp most teregeti ki az �j Swan csajszinak a csal�di szennyes�nket.” – zavart bele Emmet a gondolataimba. Csendesen kuncogott. „Rem�lem j�l csin�lja!” – gondolta. – „tulajdonk�ppen meglehet�sen fant�zi�tlan. Csak a ’botr�ny’ volt a leger�sebb kifejez�s, amit haszn�lt.

      �s az �j l�ny? Neki is csal�d�st okoztak a pletyk�k?  Figyelni kezdtem,  hogy az �j l�ny, Bella, vajon mit gondol Jessica t�rt�net�r�l? Vajon mit l�t, mikor erre az idegen, kr�tafeh�r, mindenki �ltal ker�lt csal�dra n�z?? Kicsit saj�t felel�ss�gemnek �rzem, hogy tudjam mit reag�l. El�rel�t�an kell cselekednem, - jobb sz� h�j�n - a csal�dom�rt. Meg kell v�denem �ket. Ha b�rki is gyan�s lett, �gy r�gt�n le tudtam adni a riaszt�st, �s �gy biztos�tottam a k�nnyed visszavonul�st. P�rszor volt m�r r� p�lda, hogy n�h�ny ember, akinek �l�nk volt a fant�zi�ja, r�nk ismert egy-egy k�nyv, vagy film alapj�n. �ltal�ban t�vedtek, de jobb ilyenkor tov�bbl�pni, m�shova, hogy ne is kock�ztassunk. Ugyanis nagyon-nagyon ritk�n, de van aki r�j�n az igazs�gra. Ilyenkor mi egyszer�en elt�n�nk, mert nem adhatjuk meg neki az es�lyt arra, hogy bizony�tsa az elm�let�t rajtunk. �gy sz�p lassan csak egy ijeszt� eml�k lesz bel�l�nk...

      Nem hallottam semmit, pedig nagyon figyeltem bell�ra. �lland�an csak Jessica komolytalan monol�gja k�szott vissza a fejembe. Olyan volt, mintha senki sem �lne mellette. K�l�n�s, csak nem elment mell�le? Nem �rzem �t, pedig Jessica m�g mindig neki locsog. Nem tudom lecsekkolni, a l�ny fel�l m�g mindig csup�n fura �ress�g �rad. Pr�b�lok r�j�nni, mi �t�tt az �n „extra hall�som”ba, ez m�g sosem t�rt�nt meg velem. A tekintetem �jra tal�lkozik a barna szemp�r�val. � tov�bbra is ott �l, ahol azel�tt, teljesen norm�lisan fest. Felt�telezem, Jessica tov�bbra is a helyi Cullen-pletyk�kr�l csacsog neki. Innen �gy t�nik, mintha Bella �ppen ezen gondolkodna. De m�g csak suttog�st sem hallok fel�le.

      Piros foltok jelennek meg az arc�n, majd maga el� kapja a tekintet�t. L�tszik, hogy zavarba hozza ennek a sok idegennek a t�lzott figyelme. M�g j�, hogy Jasper az�ta is csak azon az ablakon mered kifel�. El sem tudom k�pzelni, mi t�rt�nne, ha most egyes�lne bennem a szomj�s�gunk, biztos nem tudn�m k�nnyen visszafogni magam.   Az �rzelmek j�l l�that�an suhannak �t egym�s ut�n a l�ny arc�n, min�l t�bbet tudott meg a t�bbiekt�l.

Meglepett, hogy elnyel�dik benne minden gondolata. K�v�ncsian figyelte, amit Jessica mes�lt neki, �s valami �tsuhant az arc�n…tal�n leny�g�z�tts�g? Nem ez lenne az els� alkalom. Mi gy�ny�r�ek vagyunk sz�mukra, ezzel csalogatjuk magunkhoz a zs�km�nyunkat. V�g�l zavart olvastam ki az arc�b�l, mikor rajta kaptam, hogy engem n�z.

      �rdekes, de a gondolatai j�l l�tszottak a szemeiben. Furcsa, mert tekintete m�ly volt, pedig a barna szem �ltal�ban s�t�t �s lapos tekintetet ad. De �n m�g mindig nem hallottam semmit…se onnan ahol �lt…sem sehonnan.  Egy pillanatra nyugtalans�g fogott el. M�g sosem tal�lkoztam ilyennel azel�tt. Tal�n velem van a baj? De mindent pont �gy �rz�kelek, most is, mint eddig… Agg�dva pr�b�ltam m�g er�sebben figyelni r�. Az �sszes hang, amit edd�g kiz�rtam, most mind ott d�b�rg�tt a fejemben.

      „Csod�s, � is ilyen zen�t szeret…tal�n megmutatom neki az �j CD-met…” – ez Mike Newton hangja volt, aki 2 asztalnyira �lt Bell�t�l �s mereven b�multa �t.

      „N�zd csak, hogy b�mulja a csajt. Nem el�g neki, hogy a f�l suli bele van z�gva �s r� v�r?” – gondolta f�lt�kenyen Eric Yorkie, majd visszafordult a l�nyhoz.

      „…olyan undor�t�, m�g azt hinn�d, hogy h�res, vagy valami…M�g edward Cullen is �t b�mulja…” – lauren Mallory igen f�lt�kenyen m�regette az �j l�ny arc�t, �s k�zben s�t�t gondolatok kavarogtak a fej�ben. – „Jessica r�tal�lt az �j legjobb bar�tn�j�re…micsoda vicc…!!” – d�h�ng�tt tov�bb. 

      „El k�ne kapnom valakit, hogy kifaggassam r�la…viszont �n is szeretn�k besz�lgetni vele. Csak a szok�sos k�rd�seimet tenn�m fel neki…” – t�n�d�tt Ashley Dawling.

     „tal�n velem lesz spanyol�r�ja” – rem�lte June Richardson.

     „m�g ma este meg kell csin�lnom…�s gyakorolnom kell  az angol tz-re is. Rem�lem anyu…” – a csendes l�ny, Angela Weber volt az egyetlen ember az asztaln�l, aki nem bell�val foglalkozott.

      Hallottam �ket mind, az �sszes jelent�ktelen gondolatot, ami csak �tfutott az agyukon. Csak a megt�veszt�en besz�des tekintet� �j di�kot nem. �s val�ban, ha a gondolatait nem is, de leg�l�bb azt hallottam, amit jessic�nak mond. Benne nem tudtam olvasni, viszont j�l idehallatszott a m�ly, tiszta hangja a helys�g t�loldal�r�l.

      „Melyik az a v�r�sesbarna haj� fi�?” – k�rdezte, �s sutyiban r�msand�tott a szeme sark�b�l. Gyorsan elkaptam r�la a tekintetem, amint �szre vette, hogy �t n�zem. Ha lett volna r� rem�ny, hogy elkapom a gondolatait, akkor a hangsz�ne most t�mpontot adhatott volna, hogy felkutassam azokat, de csal�dnom kellett. Ez a f�l�nk, csendes hang teljesen ismeretlen volt. Nem tartozott az engem ostroml� t�bb sz�z hang k�z�, ebben biztos voltam. �ltal�ban az emberek besz�dhangja sokban megegyezik a gondolataik hangj�val. Ez viszont teljesen �j volt…

     „Oh, sok szerencs�tlen idi�ta!” – gondolta Jessica, miel�tt v�laszolt volna. – „� edward. Fantasztikusan n�z ki, igaz, de ne is pazarold r� az id�det, senkivel sem randizik. Senki sem el�g j� neki.” – elford�tottam a fejem, nehogy megl�ss�k a sz�les vigyort ami kibukott bel�lem. Jessic�nak �s a bar�tn�inek fogalmuk sincs, mekkora szerencs�j�k van, ami�rt nem tal�lkozok vel�k. A muland� sz�rakoz�s alatt �reztem valami er�s impulzust, amit nem eg�szen �rtettem. Csin�lni akartam valamit a Jessica gondolataiban csend�l� gonoszs�ggal, ahogy az �j l�ny naivit�s�ra gondolt. Er�s k�sztet�st �rzetem r�, hogy k�zelebb l�pjek hozz�juk, �s megv�djem az �j l�nyt, Bella Swant Jessica gonosz terveit�l. (=D) H�, fura �rz�s… Megpr�b�ltam felkutatni magamban ennek az �rz�snek a motiv�ci�j�t, �s k�zben csendesen vizsg�lgattam az �j l�nyt…

      Tal�n valamilyen sok�ig elnyomott v�delmez� �szt�n volt – hogy az er�sebb megv�dje a gyeng�t. Sokkal t�r�kenyebbnek t�nt, mint a t�bbi oszt�lyt�rsn�je. A b�re szint �ttetsz� volt, �s el�g neh�z volt elhinnem, milyen er�sen v�dett a k�lvil�ggal szemben. L�ttam, ahogy a v�re ritmusosan l�ktet az ereiben, s�padt b�re alatt… De nem, nem gondolhatok erre! J� az az �let, amit magamnak v�lasztottam! M�r �n is olyan er�vel k�zd�k a szomj�s�g ellen, mint Jasper, �s nem adhatok a cs�b�t�snak t�mpontokat.

      Enyh�n �sszer�ncolt szem�ld�kkel, naivan r�mn�zett.

      Ez valami hihetetlen�l frusztr�l�! L�tom mennyire ig�nybe veszi, hogy ott �lj�n, idegenekkel besz�lgessen, �s � �lljon a figyelem k�z�ppontj�ban. L�tom, ahogy f�l�nken beh�zza a v�llait �s  kiss� beg�rnyed. Mintha folyamatosan a visszautas�t�st�l tartana. Ezt m�r csak l�ttam, csak meg�rtettem a testbesz�d�b�l. Csup�n elk�pzeltem, mit �rezhet. De m�g mindig semmi. Csak cs�nd �ramlott a h�tk�znapinak t�n� l�nyb�l… Mi�rt??

      „Na j�l csin�lja Jessica?” – mormolja oda nekem Rosalie , megszak�tva ezzel gondolatmenetemet. Visszan�zek a l�ny �rtelmes, megk�nnyebb�lt arc�ba, de a pr�b�lkoz�som megint kudarcba fulladt. Ez hihetetlen�l irrit�l! Nem hittem volna, hogy el tudja rejteni el�lem a gondolatait, de siker�lt neki. Nem k�ts�g, ki tudom f�rk�szni a gondolatait – mert igenis megtal�lom a m�dj�t – �s akkor majd kider�l r�luk, hogy egyszer� kis csinos emberi gondolatok, mint b�rki m�s�. Nem �rn�k meg azt az er�fesz�t�st, amit kiadn�k �rt�k, ha most nekigy�rk�zn�k. 

      „Sz�val most m�r f�l t�l�nk a kis �jonc?” – k�rdezte Emmet m�g mindig a v�lem�nyemet az el�z� k�rd�sre.

      Csak v�llat vontam. �t nem �rdekelte a v�laszom annyira, hogy kipasz�rozza bel�lem. (nem is sejtette, hogy engem is mennyire �rdekel a v�lasz!)…

      Felkelt�nk az asztalt�l, �s �tv�gtunk az eb�dl�n. Emmet, Rosalie �s Jasper id�n lettek v�gz�s�k, �k v�gre megszabadulnak az oszt�lyukt�l. �n fiatalabb di�kot j�tszottam n�luk. Bet�nferegtem az ifj�s�gi bioszterembe, ahol az �r�m lesz, �s m�r el�re felk�sz�ltem az unalomra. A tan�runk, Mr. Banner unalmas volt, nem volt valami intellektu�lis, �s nem tudott semmi �jat mondani nekem az �r�kon, hi�ba volt 2 diplom�ja.

      A teremben lezuttyantam a sz�kemre �s el�vettem a k�nyveimet. Ezek szint�n csak kell�kek, semmi �j nem volt benn�k sz�momra. �n voltam az egyetlen di�k, akinek nem kellett osztozkodnia m�ssal a padj�n. Az emberek ahhoz nem voltak el�g okosak, hogy tudj�k, mi�rt f�lnek t�lem, de a t�l�l� �szt�neik megs�gt�k nekik, hogy nem lenne szerencs�s mell�m telepedni.

      A terem lassan megtelt az eb�dr�l vissza�rkezett emberekkel. H�trad�ltem a sz�kemben, �s v�rtam az �ra kezdet�t. �jra azt k�v�ntam, b�rcsak tudn�k aludni…

      Ekkor meghallottam Angela Webber gondolat�t, ahogy bek�s�rte az �j l�nyt, akinek a nev�t is el�g volt eml�teni ahhoz, hogy azonnal felkapjam r� a fejem.

      „Bella ugyan olyan f�l�nknek t�nik, mint �n. El�g neh�z lehet neki a mai nap. Rem�lem tudok majd mondani neki valamit…de rem�lem nem olyant, ami h�ly�n hangzik.”

      „Igen!” – gondolta Mike Newton, �s �lt�ben szembefordult a l�nnyal. M�g ott, ahol Bella Swan �llt, tov�bbra sem t�rt�nt semmi. Ez az �res t�r, ami k�r�lvette �t nagyon zavart �s elb�tortalan�tott engem. K�zelebb j�tt, elment a mellettem h�z�d� kis folyos�n, hogy a tan�r asztal�hoz menjen… Szeg�ny l�ny, az egyetlen hely ami m�g maradt, mellettem van. Automatikusan lepakoltam az asztalt, ahol �lnie kell majd, a k�nyveimet pedig feltornyoztam egy kupacban magam el�. Rem�ltem, hogy k�nyelmes lesz neki majd a hely. Hossz� egy �v �ll el�tte – legal�bbis ebben az oszt�lyban biztosan. Tal�n, gondoltam, ha mellette �l�k k�nnyebben kif�rk�szhetem a titkait… nem mintha akad�ly lett volna a t�vols�g azel�tt… de semmit sem tal�ltam m�g, hi�ba figyeltem oda. 

      Bella Swan elment a f�t� �s l�gforgat� rendszer el�tt, �s a ventil�tor lust�n fel�m f�jta az illat�t. Ez az illat fejbev�gott, mint egy s�lyos labda, vagy ink�bb mint egy falt�r� kos.  Elk�pzelni sem tudtam volna azel�tt, hogy ilyen er�szakos reakci�t v�lthat ki bel�lem egy pillanat alatt. Ebben a pillanatban k�zelebb voltam hozz�, mint eddig b�rmikor….egy pillanatra az emberis�g foszl�nyainak a nyoma is elveszett bel�lem, de gyorsan visszafogtam magam, �s fel�lt�ttem bel�le azt a keveset, ami megmaradt.

      Ragadoz� vagyok. � pedig a zs�km�nyom. Nem �ppen a legszebb szavak, de akkor is ez az igazs�g. Az oszt�lyban m�g sosem l�thattak ilyennek. A fejemben eddig mindig kord�ban tartottam a vesz�lyt. A rejt�lyes gondolatait azonnal elfelejtettem. Mindegy, mire gondol, m�r �gy sem gondolkodhat sok�ig, ha ez �gy folytat�dik.

      V�mp�r vagyok �s neki van a leg�desebb v�re, amit az elm�lt 80 �v alatt �reztem. El sem tudtam k�pzelni, hogy ilyen illat l�tezik. Ha tudtam volna, m�r hossz� ideje ezt keresn�m. Az eg�sz bolyg�t �tf�s�ltem volna �rte. .. El sem tudom k�pzelni, milyen lehet az �ze…

A szomj�s�g fell�ngolt az ereimben. A sz�m kisz�radt, a frissen termel�d�tt m�reg sem oszlatta el az �rz�st. A gyomrom �sszefacsarodott az �hs�gt�l, mit a r�m t�r� szomj�s�g okozott. Az izmaim megfesz�ltek �s harcra k�szek voltak. Pedig m�g egy teljes perc sem telt el az �r�b�l. Ha tov�bbra is �gy halad, hamarosan elmegy mellettem �s a h�tszele az arcomba fog csapni. Ahogy a l�ba a f�ldh�z �rt, r�m pillantott a szeme sark�b�l. Nem akarta, hogy �szrevegyem amint engem n�z. Ahogy a tekintet�nk tal�lkozik, l�tom, ahogy visszat�kr�z�d�m a szemeiben… �s �szhezt�r�t.

      A sokk, amit az arc�n l�tok ,m�r meg�rte, mert megmentette az �let�t p�r sz�r�s pillant�s�rt cser�be. Nem k�nny�ti meg a helyzetem. Amint feldolgozta mag�ban az arckifejez�sem ok�n keletkezett sokkot a v�r �jra sz�d�t� t�ncot kezd j�rni az ereiben, a legszebb sz�nnel aj�nd�kozva meg a b�r�t, melyet valaha l�ttam. Az illata teljesen elk�d�s�tette az agyam. Alig tudok gondolkodni. A gondolataim tombolnak, hi�ba pr�b�lom ir�ny�tani �ket, �sszef�gg�stelenek.

      Zavar�ban gyors�tott a l�ptein, mintha �rezte volna, hogy jobban j�r, ha menek�l. Ez azonban �gyetlenn� tette �t – megbotlott, el�rebukott, majdnem r�esett az el�ttem �l� l�nyra. Gyenge �s sebezhet�. Mint az emberek �ltal�ban. Megpr�b�ltam az arc�ra f�kusz�lni, �s egy olyan arcot l�ttam a szemeiben, melyet undorral fedeztem fel. A sz�rnyeteg arc�t, mely bennem �l, �vtizedek �ta a felsz�n al� k�nyszer�lt �s melyet fegyelmezetten, megalkuv�st nem ismerve folytok el. Milyen k�nnyen ugrana most ki a m�lyb�l.

      Az illat ism�t k�r�llengett, �s minden er�mre sz�ks�g volt, hogy a helyemen maradjak.

      Nem…NEM…

      A kezeimmel megmarkoltam a padom sz�l�t, pr�b�ltam magam a sz�ken tartani. A fa nem b�rta, megadta mag�t. A kezem alatt megroppant a pad, �s kis darabok hullottak ki az ujjaim k�z�l, meg�rizve azok nyom�t a pad fel�let�n, ahonnan a forg�cs hullott az im�nt.

Gy�zd le a gonoszt!Ez a legalapvet�bb t�rv�ny. Gyorsan eltakarom az ujjaim nyom�t,�s elrugdosom magam al�l a fadarabk�kat minden felt�n�s n�lk�l.

Gy�zd le a gonoszt!Blokkold le a vesz�lyt…!Tudom mi fog t�rt�nni most. A l�ny le fog �lni mell�m, �n pedig meg fogom �lni. Az �rtatlan ittl�v�k , 18 m�sik gyerek plusz egy feln�tt , nem fogj�k tudni  elhagyni a termet miut�n l�tt�k, mi t�rt�nt. Visszaszor�tom  a gondolatot, meg kell tennem,Minden gonoszs�gom ellen�re m�g nem k�vettem el az er�szakos cselekedetek ezen fajt�j�t .Sosem �ltem �rtatlanokat ezalatt a 8 �vtized alatt. Most  meg azt tervezem ,hogy lev�gok k�z�l�k h�szat is egyszerre,mint egy hentes.

Ha el�sz�r a l�nyt �l�m meg,akkor tal�n van 15 m�sodpercem vele miel�tt a t�bbi ember reag�l. Tal�n f�l perc ha el�sz�r m�g nem j�nnek r� mit csin�lok. Nem lenne ideje sik�tani �s nem �rezne f�jdalmat sem, nem v�gezn�k kegyetlen�l vele…Sz�rnyen k�v�ntam ennek az idegennek a v�r�t.

De akkor nem tudn�m a t�bbieket megakad�lyozni a menek�l�sben,Az ablak miatt nem agg�dn�k k�l�n�sebben, t�l magasan van �s t�l kicsi , ahhoz hogy b�rki is kijusson rajta. Csak az ajt� maradt-ha elz�rom arra az utat, csapd�ba esnek.

De sokkal lassabb �s nehezebb lenne agy, mert am�g becserk�szn�m �ket t�lekedni kezden�nek, p�nikba esn�nek, �s sikoltozn�nak. Nem lehetetlen, de t�l sok zajjal j�rhat. T�l sok idej�k van sikoltozni. Ha valaki meghallan� ....k�nytelen lenn�k minden �rtatlan szemtan�t lem�sz�rolni ezen a s�t�t �r�n. �s a l�ny v�re kih�lne am�g v�gzek a t�bbiekkel…

Az illat megint megcsapott , m�g er�sebben megf�jd�tva a kisz�radt torkomat. De a szemtan�k az els�dlegesek. Mindent sz�pen elterveztem fejben, �n a terem k�zep�r�l t�madok, nem h�tra az t�l messze lenne .El�sz�r a jobb oldalon kell t�madnom, el tudn�k t�rni 4-5 nyakat m�sodpercenk�nt ha j�l becs�l�m. Nem j�rna zajjal. A jobb oldal a szerencs�sebb, �k nem fogj�k tudni mi v�r r�juk, nem �gy, mint az utols� �let, mait kioltok. Ha j�l sz�molom 5 m�sodperc alatt k�rbe tudn�k menni a termen, mik�zben minden �letet kioltok.

El�g hossz� id� Bell�nak, hogy l�ssa mi fog t�rt�nni vele r�videsen. El�g hossz� ahhoz, hogy f�lelmet �rezzen. El�g hossz� ahhoz, hogy amennyiben nem kap sokkot sikoltozni kezdjen. Csak egy apr� sikoly kell �s mindenki idecs�d�lne.

M�ly leveg�t vettem, �s az illat v�gig�gette a torkomat �s �tj�rta az ereimet…�tfutott a mellkasomon. .Ekkor megfordult….p�r m�sodperc, �s � n�h�ny centire lesz csup�n t�lem,mell�m �l.

A fejemben l�v� sz�rny v�rakozva mosolygott. Valaki becsukott egy mapp�t a bal oldalamon. Fel sem kellet n�znem , tudtam ,hogy egy �ldozat jel�lt volt az…De ekkor a ventill�tor, ami a leveg�t mozgatta, friss leveg�t f�jt az arcomba. Egy pillanatra tiszta fejjel l�ttam mindent. Ebben az �rt�kes m�sodpercben k�t arcot l�ttam magamban, szemt�l szemben. Az egyik az eny�m ,pontosabban aki r�gen voltam-piros szem� sz�rny, aki sok ember hal�l�t okozta, m�r megsz�ml�lni se tudn� h�nynak. Racion�lis,igazs�gos gyilkos. Csak olyanokat �lt meg, akik maguk is gyilkosok voltak, sokkal er�sebb sz�rny volt � n�luk .- Istent j�tszottam akkoriban, ismertem el magamban. Eld�nt�ttem, hogy ki �rdemli meg a hal�lt…Kompromisszumot k�t�ttem akkoriban magammal, emberi v�rt ittam, de csak olyat amely�rt nem volt k�r. Az �ldozataim m�r csak k�d�sen �ltek az eml�kezetemben, alig eml�keztem 1-2-re.

A m�sik arc Carlisle arca volt. A k�t arc k�z�tt semmilyen hasonl�s�g nem volt. Mintha a legf�nyesebb napot �s a legs�t�tebb �jjelt pr�b�ln�nk �sszehasonl�tani. Carlisle nem volt az ap�m asz� biol�giai �rtelm�ben. Nem volt t�l sok k�z�s von�sunk sem. Egyed�l a b�rsz�n�nk egyezett, minden v�mp�r b�re h�feh�r .Ezen k�v�l csak a szem�nk sz�ne egyezett, a k�z�s d�nt�s�nkre utalva. M�r semmi k�z�s nem volt a k�t arcban, elk�pzeltem,ahogy az arcom visszat�kr�z�dik az �v�b�l, amelyet teljes kiterjed�s�ben el tudtam fojtani , eddig �s eszembe jutott a pillanat,amikor 17 �ves koromban meg�lelt �s �n a nyomdok�ba l�ptem. Nem a von�saim v�ltoztak, csak a b�lcsess�ge hagyta rajtam a nyom�t, �s el�g volt csak r� gondolnom elmosolyodjak �s a gondolata t�relemmel t�lts�n el.

Ez a sok javul�s mind elveszett a sz�rnyeteg arc�n .Egy pillanatra eszembe jutott, hogy az im�nt majdnem let�rtem a helyes �sv�nyr�l, melyet a teremt�m , mentorom,ap�m seg�tett megtal�lni. A sz�rny arc�ban a szemek v�r�sen villantak, mintha maga az �rd�g n�zne r�m, hirtelen az �sszes hasonl�s�g elveszett k�zt�nk.

A fejemben  Carlisle szemei nem v�doltak engem. Tudtam, hogy megbocs�tja ha most m�gis v�rengzeni kezden�k. Mert szeret. Mert tudja, hogy jobb vagyok enn�l. �s hi�ba d�h�tem fel, � mindig szeretni fog.

Bella Swan le�lt a mellettem l�v� sz�kre, a mozdulatai merevek �s esetlenek(tal�n a f�lelemt�l), �s a v�re illata k�rlelhetetlen�l k�r�lleng engem. Ap�m biztosan m�rges lenne r�m. Ezzel a gondolattal pr�b�ltam ereimben fell�ngol� szomj�s�got. Undorodva elh�z�dtam a l�nyt�l- f�jt, hogy ennyire kihozza bel�lem a sz�rnyet.

Mi�rt j�tt ide?Mi�rt l�tezik egy�ltal�n?Mi�rt nem tudok mellette megnyugodni egy pillanatra sem?Mi�rt sz�letett egy�ltal�n ez a bosszant� ember?- Hogy t�nkretegyen?

Az arcomat fel� ford�tottam  �s hirtelen megmagyar�zhatatlan, vad indulatok f�t�ttek bel�lr�l – gy�l�let t�lt�tt el .

Ki ez a l�ny?Mi�rt �pp �n, mi�rt �pp most ?Mi�rt kell mindent elvesz�tenem, csak mert neki pont ebbe a szerencs�tlen v�rosba kellett k�lt�znie?!Mi�rt j�tt pont ide?!!!

Nem karok sz�rnny� v�lni!Nem akarom meg�lni ezt  a sok v�tlen gyermeket!Nem akarok elvesz�teni mindent, mait eddig nagy nehezen fel�p�tettem magamban, hogy elnyomjam a gonoszat ami bennem �l. Nem tehetem!Nem, nem tud r�venni!Az illata a legf�bb probl�ma , a v�r�nek az a visszatasz�t�an megnyer� illata. Ha b�rhogy megtudn�m magam v�deni t�le, ha csak egy kis  friss leveg�t sz�vhatn�k, ki tudn�m tiszt�tani a fejem.                           Tov�bb>>